A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 148 Szoros kapcsolat van aközött, hogy 1848-ban forradalom volt Magyarországon és hogy 1846-47-ben a Csikós megíródott, majd szinre került, mint ahogy aközött is kapcsolat van, amiről itt Székely elvtárs helyesen beszélt, hogy 1849-ben már nem került szinre, mert az uri osztály veszélyesnek tartotta és betiltotta. Ha már más nem, ez is elég figyelmeztetés lehet számunkra, hogy a éaikós feltétlenül hasznos, fel kell használni és fel kell támasztani. Tehát a Csikós mint népszínmű - mert az - nem hozhatja magával^azt a megfogalmazást, hogy már születésében is halott és teljes egészében elvetendő műfajról van szó. A Csikós olyan népszinmü, amelyben a nép becsületes - mint a többiben Is - de harcosan szembekerült az urakkal, pontosabban a feudalizmus képviselőivel© De ennél is tovább megy, nemcsak szembekerül és nemcs-ak osztály ellentéteket mutat, hanem a Csikósban kivétel nélkül - a főbiró kivételével, - csak- rossz urakat látunk, majdnem azt lehetne mondani, hogy sematikusan rossz urakat, csak rossz feudálistát és csak jó népet

c És nem akarok ezért követ dobni Szigligetire. Ellenkezőleg, -éppen ki akarom emelni, hogy Szigligeti eljutott oda, hogy világosan és félre érthetőtlnnül haladó népről és ellenséges feudalizmusról beszélt«, És ez olyan jellegzetes pozitívuma és Jellegzetes vonása ennek a műnek, hogy feltétlenül hasznos dolog volt szinrevinni, még igy'is© Ki akarok térni arra, hogy vájjon igy kellett volna-e, vagy máskép

e A Csikós tehát éles bírálat a feuadálizmusról, amelyet elitéi, és megmutatja azt, - természetesen nem egészen helyesen, hiszen Szigligeti irta és nem József Attila, hogy milyen a nép, s jól raütatja meg, jónak mutatja meg, még ha bizonyos hibákat el is követ. Kivétel az uri osztály, illetve' a nem népi elemek negativ táborában a főbiró,' aki itt- már nem a feudalizmust képviseli a Szolnoki Szinház bizonyos fokig még ruhájában is ezt akarta mutatni. Székely elvtárs is utalt erre,- hanem a polgárságot, lényegében politikailag véve a Kössuth-pártot, A Csikós befejezése tehát - bizonyos fokij? az eredetis is és a bemutatott darabé is, ha enyhébben is - polgári igazságszolgáltatás - пей a -nép érdekében; vagy nem egészen- - a feudalizmus, illetve a feudalizmus'bűnei felett. Helyes-e ezt elkenni ? Én azt hiszem, hogy nem helyes, Őszintén szólva megzavart, amikor itt azt' hallottam, mintha lent- jártamban és mondottam volna, hogy ezt a be- * fejezést kenjék el© Én csodálnám, ha ezt mondottam volna«, Nem hiszem. Én azt hiszem, hogy a Szigliegcti dráma, amelyet éu most eredeti formájában elolvastam és amely lényegében ilyen, mint az itteni előadás, pár szótól eltekintve, helyesen polgári igazságszolgáltatással végződik. Súlyos hibát követett volna el és nem is-eshetett bele Szigligeti ebbe a hibába, ha valami népitélettel vagy népi igazságszolgáltatással végezte volna bc a darabot«. 1846-ban és 1847-ben kizárólag a polgári igazságszolgáltatás győzhetett a nép javára ebben a darabban a feudalizmus fölött, Ezt megváltoztatni ugyanolyan hiba lenne, mintha mi a Tartuffe-bon a királyi igazságszolgáltatást valami népi. igazsásszolgáltatással holyettesitenénk, ami d'urva hataisitás és 'durva hiba lenne. Van-e politikai hiba - ha szabad ezt mondanom - a Csikósban, Szigligeti eredeti müvében, van-e benne kompromisszum ?