A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 91 - . hogy nem koccintasz vele; de ezt ugy kell csinálni, hogy mi lássuk, de ő ne vegye észre. Itt'egy kicsit nagyobb elővigyázattal kell.ezt a szituációt kezelni. Nagyon tetszik a játéka az utolsó felvonásban is, mert az is hallatlanul bátor és jó játék, S már tegnap kifejtettük, hogy aki nem akar bátran játszani, az menjen adóhivatalnoknak« /Derültség/, Csak egy kicsit még jobban kellene éreztetni ebben'a jelenetben azt az izgalmat, amely a fölényeskedése mögött van«, Én megmondom őszintén, hogy ez nekem nem is jutott csz-embe, de többen a közönség közül, hogy: ez az ember mit fölényeskedik itt ? Én magyaráztam, hogy éppen az a kitűnő a Pagonyi játékában, hogy az idegeskedését ilyen fölényeskedésre váltja, s âzt mondták, hogy az idegeskedését nem nagyon vették észre, Lehet, hogy nekem az előadáson - én kétszer láttam - ez nem tünt fel, - de ahogy utánagondolok, valóban Vigyzáni kell arra, hogy a fölényeskedés komoly idegeskedés legyen, mert különben félrevinné ezt a hagyon jó és tehetségesen megcsinált jelenetet, > Szimpatikus, jó színészt ismertünk meg Bánó Pálban is, Somló Mária Palaska szerepébe néhány próba alatt ugrott be, ezért nem lehet teljes szigort-al bírálni. De arra fel lehet'hivni a figyelmet", hogy az alakításában népszinmüelem található. Milyen veszélyt rejt ez magában ? Itt van például a disznó-kérdés. Ez hallatlanul komoly kérdés, aktuális kérdés, vonatkozik a mi éle.tünkré, s finoman és költőien megoldott kérdés. Ebben a disznó-jojelenetbon ő a humoros részt aknázta ki inkább, s ezért a jelenet mondanivalója, ez a nagy gond, találékonyság az ujitás érdekében, a.foglalkozásának az a nagy szeretete, amely a szovjet embert jellemzi, háttérbe szőrül. Ez a jelenet példa arra, hogy'az eszmei tartalom rovására megy, ha elsősorban nevettotni akárunk, Paraszka szerepében Cseresznyés Rózsa fejlődött, amióta utoljára: láttam, de még mindig halvány. Polgáribb jelenség, mint a szerepe. Neki isjobban figyélnie kell az életet, ha valóban kolrhoz*parasztasszonyt akar lejátszani, Horváth Pál szimpatikus volt Bugyoni^ szerepében, Ö is i mognyerte a csatát, mert belopta magát a közönség szivébe. Jobban kell vigyáznia a mozdulataira. Maszkja és magatartása között volt / egy kis különbség, Bugyonij fiatalos ember, de már abban az időben sem fiatal ember. Idősebb annál, mint ahogy Horváth elvtárs játszotta, Szóval: a fiatalos más, mint a fiatal. Gyors fejrándításai, vállrándításai nem fiatalossá tették, hanem valóban fiatallá, Nagyon &agy ós lényeges érdeme az alakitásának az, hogy megnyerte a szeretetünket, ' Osztyáp halász szerepében Bánhidy József, Tárász halász' szerepében Pagonyi Nándor szimpatikus, kedves figurát hozott elénk, líagyon kedves volt a birkózó jelenet, ez. különben a rendezésnek is érdeme; Tetszett nekem az a jelenet is, ahol a babona ellen ahrcblnak. Talán jobban kihangsúlyozhatták volna a két kolhoz közötti különbséget. Tárász nem utolsó sorban Osztyáp nevelő hatása alatt kívánkozik át a jobb és egészségesebb kolhozba. Én azt hiszem, hogy az előadásban ezt a nagyon kedves vonalat erősíteni kell«, Az utolsó felvonásban Galuska környezete népszínmű maradt. Ezt meg kell mondani, mert ez baj. Láttam azt a nagy lelkesedést, amivel megformálták a figurákat, a különböző maszkokat, a lelke-