A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

A harmadik gondolatsor: Hol most az igazság, .«agy кД^Ьа»"' zu. dl к jobban: Goldoni vagy az átdolgozás? /Derültség,/ A gondolatokat tett követte és izgatottan vágtam neki az összehasonlításnak. Hogy ne izgassam sçkàig a kedélyeket, előre meő mondom: Goldoni győrött, /Derültség/, Es most már komolyra váltva a szót: a Kecskeméti Színház, illetve Békés-elvtárs kisérlete le­gyen mindannyiunk számára tanulság a klasszikusokhoz való hozzá­nyúlás, a fordításokban való Önkényeskedések kérdésében és legyen ez egy sokkal felelősségteljesebb, erélyesebb fordítói kontroli­munkának a kezdete, hogy színpadjainkról lekerüljenek az akár tu­datosan, akár tudatlanságból, akár jóindulattal és javítási szán­dékkal, akár könnyelmű szeszélyből kissé javított, átdolgozott, színpadra feldolgozott, szabadon fordított, stb,, de végeredmény­ben meghamisított müvek, A szükséges átdolgozásokat, - mert erre mind a klassziku­sok bizonyos eseteiben, mind külföldi daraboknál esetenként szük­ség lehet, sőt szükség van, - sokkal komolyabb művészi kontrollnak vessük alá. Javaslom,' hogy erre a felelősségteljes feladat megol­dására a Szövetség találjon lehetőséget, Bzek az átdolgozások, il­letve javítások az Írónak a korról alkotott véleményét, .az iró esz­mei tartalmát fejezzék ki és nem azt, amit mi szeretnénk kihámozni abból. Az iró következetlenségeit küszöböljük ki, ezt például a Liliomfi esetében a Madách Színház dramaturgiai munkaközössége csi­nálta meg, - s ne a saját következetlenségeinket helyezzük bele a szövegbe, . Nézzük hát a tényeket! Miből fakad az átdolgozás fehibá­ja? Hogy a darab eszmei tartalmát eltorzítja, a darab össze s sze­replőinek - kivéve egy-két népi figurát - erős, aláhúzott megkri­tizálásával a darabot agyonpolitizálja, Goldoni - mint memoárjában le is szögezi - darabot akart irni a hazugról, akinek kalandjain nevetünk, kinevetjük, amikor felsül. Kívánjuk, hogy ne sikerüljön hazugságaival győznie a kö­rülötte levő hiszékeny és végeredményben derék,őszinte emberek között. Mit akar a hazug? Goldoni ad rá választ, Hadét olvasom, mert nem tudok olaszul, gondolom, hitelesen fordított, Arlecchi­nonak és Lelionak van egy beszélgetése, amikor Lelio a színpadon először hazudik, Arlecchino ezt mondja: "Nápolyi lovag ur, csókolom kezét Lelio. igy válaszol: "Nos, mit szólsz hozzá? Jól csinál­tam a dolgot, ugye?" Arlecchino igy felel: "El nem gondolhatom, hogy tud eny­nyi hiábavalóságot összehazudni, hogy tud ennyit füllenteni a leg­kisebb zavarodás nélkül,". Lelio erre ezeket mondja: "Ostoba!" Ezek nem hazugságok, hanem szellemes lelemények, amelyeket az én kiválóan fényes tehet­ségem hoz ilyen bőségben létre. Aki CL ágát akarja élni, aki örül­ni akar a szabadságnak, annak sohasem kell elszalasztania a jó alkalmat" - ebben határozza meg a hazug törekvését. Hogy miért és kikért drukkolunk, ezt is megmondja Gol­doni a darab befejezésekor. Azt mondja Ottavio:

Next

/
Oldalképek
Tartalom