A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878
- 29 - . ké teszik, hogy most már az ilyen hibákra is felfigyeljünk ée igyekezzünk azakat.kijavítani e Egymás természetű hibára, a másik utcaképnek egy komoly képzőművészi hibájára is rá szeretnék mutatni. Es a kép teljesen szervetlenül egymás mellett álló két részre szakad, A baloldali plasztikus ház és a jobboldali si к háttér teljesen más világ, más stilus. Mellékesen megjegyzem azt is, hogy az a bizonyos jobboldali rész nem is eléggé velencei. A harmadik, megint más tipusu hiba Pantalone lakása. Ez a lakás tul pompás, tul főúri, tul fantasztikus volt. Ez a lakás nem fogadható el, mint annak a polgárnak az otthona, aki jó partinak tekinti fia számára annak az orvosnak a le ány átakinek az egyszerű polgári otthonát éppen az előbb láttuk. Ennek a díszletnek tehát az volt a hibája, hogy nem volt igaz. A jelmezekkel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a díszletekkel szemben, amelyeknek meghívott fővárosi tervezőjük volt, a jelmeztervezőnek még a neve sem szerepelt ,-a szinlapon* A jelmezeket a szinház együttese alakította ki és meg kell mondanom, hogy nagyon jól. Véleményem szerint talán még jobbak is voltak, mint a díszletek. Korban megfelelőek voltak, eltekintve mondjuk a szoknya formájától, amely egy kicsit inkább a XIX, századbeli szoknya formájához állt közel, mint a XVIII. század végihez. Itt a jelmezekkel kapcsolatban inkább a díszlet hibájául kell felrónom azt, hogy £z-t a bizonyos ajtót az orvos házán nem használták, valószínűleg azért, mert a jelmezek nem fértek volna ki. Viszont a jelmeznek történelmileg kötötteb a formája, mégis csak az ajtót kellett volna tehát máshogyan méretezni, -<#t hiszem, hogy az emiitett hibákkal együtt is példamutató és előremutató lehet ennek az előadásnak a szcenikai megoldása, viszont éppen azok a hibák, amelyekre rámutattam a disz* lettel kapcsolatban, intenek bennünket bizonyos óvatosságra egy veszéllyel szemben és ez vonatkozik most már nemcsak a Kecskeméti Szinház előadására, hanem több más bemutatott előadásra is, hogy a díszletek szépsége mellett több gondot kell fordítani ezek jóságára a játékban, jellemzésben, igazmondásban. Ne legyen a díszlet se hazug. /Nagy tetszés és taps./ ••. • ' к • ' MAJOR TAMÁS í Kedves Elvtársak! Néhány felmerült kérdéshez szeretnék hozzászólni, igy,az alapgondolat kérdéséhez, amelyet Horvai elvtárs megemlített - az előadás alapgondolata kérdéséhez - és azt hiszem, hogy érdemes itt néhány szaval foglalkozni vele: másodszor szeretnék itt Gellért elvtárssal vitázni a fizikai cselekvés körül. Az első tehát az alapgondolat kérdése. Az alapgondolat tisztázása kötelessége a színháznak, amikor is valamilyen darabot műsorra tüz. Az alapgondolat az előadásnak az a célja , amit a darab előadásával el akarunk érni. Ez a cél mindig harci cél volt és harci célnak kell lennie most is. Amikor Shakespeare hozzányúlt egy olasz novellához, hogy annak felhasználásával saját korának a társadalmát megbírálja és leleplezze: megvolt az alapgondolata,