A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

Az együttesre való törekvés fő célján kivül az előadás legfőbb erénye, hogy nagyszerű lehetőséget ad elsőrendű szinészi alakitások kibontására és olyan művészeket hoz elénk, mint példá­ul Baray Béla, Petru Arjoca, öreg főkohász-mester. Nagyszerű fejlődésen megy át, az elavult régihez való ragaszkodásából eljut az újért való rajongásig. Szembeáll fiával, türelmetlen, elégedetlen, nyug­dijra vágyó öreg ő, akit felkap és magával ragad küzdelmes életünk forró áradata, és mert emberi anyaga a legnemesebb acél, kiáll minden tűzet, legyőz minden akadályt, és fiatalabb lesz a legfi­atalabb aknái. Ezt az Íróilag is nagyszerűen megformált embert femberi egészében, nagyságában a legnemesebb művészi eszközökkel állít­ja elénk Barsy Béla, ez a nagyszerű szegedi színész. Mozdulatai, reagálásai, szinészi megoldással váratlanok, igazak, meglepőek. A teljes élet az, amelyet Barsy Béla a színpadon ábrázol. Nem merül el a részletekben, cselekvésének fő vonalától nem téritik el a részletfeladotok, minden megnyilvánulása az egészet szol­gálja, A mű egészét, s ebben az egészben Petru Arjocanok a leg­egyénibb színekkel való kialakítását. A többi szereplőkkel való kapcsolata kitűnő. Sztanyiszlavszkij irja egy helyen, hogy a jó szinésznek minden érzékszervét használnia kell a színpadon, épp­úgy, mint az életben. Hallania, látnia, tapintania kell. Barsy Béla Arjoca«ja mindig hallja és meghallgatja azt, amit neki mon­danak, gondolkodik és azután válaszol, meglát valamit és azután beszél róla, tudja mit akar, célja van, arra tor, öntudatos, és egészében véve alakítása átgondolt, művészi eszközei nemesek. Megszeretteti velünk ezt a fejlődésében ábrázolt, szivünkhöz o~ lyen nagyon is közelálló, fiatalszivü, öreg Petru Arjocát. .Mind a két előadáson láttam a darabot és az első napon Barsy Bélával kapcsolatban olyan érzésem támadt, hogy Barsy Bé­la talán állandóan rögtönöz. Olyan váratlanok és meglepőek voltak mozdulatai, hangsúlyozása, olyan színpadon születettnek hatottak reagálásai. Elkészültem arra, hogy a második napon sok uj , vagy más dolgot látok majd Barsy tói. Nein igy történt. Megismételte elő­zőnapi váratlan, s a helyzetek való felismeréséből születő megol­dásait. Nyilvánvaló tehát, hogy Barsy sokat rögtönzött,, de a pró­bákon és az eddigi előadások folyamán, egészen addig, amig ala­kításának acélszerkezetét meg nem alkotta. Természetes, hogy fog még rögtönözni ebben az alakításában is, hiszen én ugy látom,hogy tipusa annak a művésznek', akinél mindig újra és újra születik va­lami. Hiteles és szeretetreméltó ez a Petru Arjoca, jellemének összes könnyen javítható hibáival együtt. Átélt^alakitás és ami komoly erénye., hogy nem általánosságban átélt. Érdekes volt meg­figyelni fejlődését a két előadáson. De ez általában vonatkozik az előadás összes szereplőire, akik bizony az első napon többet kiabáltak a kelleténél, nem találták a helyüket az ismeretlen • színházban, az uj körülmények között, valahogy nem tudják az el­ső napon megteremteni maguknak azt a bizonyos jó színpadi közéri. zetet. 0 Barsy alakításának erényei mellett még egy-két külö­nösen szép jelenetére szeretném felhívni a figyelmet, például

Next

/
Oldalképek
Tartalom