A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878
- lo .... - , V .'.-.. - . . : "•*" . •• '• , • '.'•.. :; x С', .У-"* -Л. >'i - .'• • - M •{ '•''. v'j vész a túlkompenzált felfogás, vagy a humorkeresés miatt /például a lányok és Ottavio jelenete, ez az átdolgozásban két oldallal hosszabb, mint az eredetiben és nem csattan ugy, ahogy azt Goldoni megírta/. Ahol az átdolgoz 0 a darab eredeti tendenciáját akarta egy-egy jellem valódi természetéből következő vonásokkal, úgynevezett bemondásokkal, rögtönzésekkel megerősíteni, ott törekvése sikeres. Főleg Arlecchino néhány jelenetére vonatkozik ez és Colombina nagy jajveszékelésére, amikor Rosaure betegségéről hirt ad. Ez azt mutatja, hogy adhatunk hozzá Goldonihoz, rögtönözhetünk ott, ahol ez a jellemből, a szituációból fakad, hiszen ez Goldonl stilusa, - maga is a rögtönzésből nőtt ki. De kudarcra it élt minden olyan átdolgozás! kísérlet, amely a ma mondanivalóját, a ma látásmódját akarja Goldoni figurákkal el játszatni. Ez a szerencsétlen - bár kétségtelenül jóhiszemű és a magasabb ember ábrázolási igényekből fakadó - kisérlet legyen • példa és tanulság mindannyiunk számára. Azért időztem annyit e kérdésnél, mert színészeinknek épp ugy kell látniok, mint rendezőinknek, hogy a szinészi játék kibontakozási lehetőségének kulcsa, alapja az irói szöveg. Ez a kérdés az alapja a kecskeméti előadás birálatának, minden más csak fiiggvénye, amely egészen szorosan követi az átdolgozás útját éppen azért, mert az átdolgozó maga a darab rendezője volt. A másik főkérdés, amellyel foglalkozni akarok, a rendezői munka. Az előadásra jellemző az erőskezű, következetes rendezői munka. Előnyei: egységes játék, általában egységes kivitel. Ahol a darab tényleges eszmei tartalmát követi, ott az előadásjó, humoros, érdekes. Például: a második felvonásban Pantalone házában, majdnem az egész Pahtalone-Arlecchino jelenet. Fokozás, rit« mus, kapcsolat helyén van. Ugyanígy két jelenet az orvos háza előtt: Columbina nagy jelenete, valamint pantalone monológja, a levélhordór, Lelio. Pethes kitűnő a levélolvasásnál. Idetartozik Arlecchino és Brighella jelenetei, stb, A rendezői munka egészére azonban ráfeküdt a helytelen értelmezés és az igy véghezvitt átdolgozás. Az átdolgozás a darab problémáját ezer szálra hasogatta szét, hiven követve ezt, a rendezés is elaprózott, sokirányú, a végső célt gyengén kézbentartó, bár a saját végső célját illetően végig következetes volt. Az átdolgozó Békés András tette lehetetlenné a rendező Békés András munkáját. Minthogy az előadásra jellemző a rendezés /az átdolgozás/, fel szeretnék vetni néhány olyan elvi problémát, ami mindannyiunk - rendezők és szinészek - közös problémája. Ezek között az első: a szinésszel való munka kérdése. A rendező következetesen meg akarta valósitani az- átdolgozás szerinti elképzelését. Ez tükröződik az előadáson, az egyes szerepfelfogásokon. Lelio - amint már az elemzésnél kifejtettem elejétől végig ellenszenves, A két leány az első pedctől kezdve kényeskedő. A két apa az első perctől kezdve zsugori, hitvány. Florindo az első perctől kezdve éneklő, szánalomraméltó bohóc. Az egyes alakokat rendkívül erős kézzel kormányozta a rendező és^nem nehéz- megtalálni a teljes összhangot a rendező és az átdolgozó között.