Hevesi Sándor: Elzevir; Q 8868

A hölgy: Rikárd s A hölgy: Rikárd: A hölgy: Jani: A hölgy: Rikárd: Juliette: Rikárd: Jani: Juliette : Rikárd: Juliette: Rikárd: Juliette: Rikárd: Juliette: Rikárd: Juliette: Rikárd: 9 Bizonyosan tud^a? Hát hogyne! /csüggedten mutat a csokorra/ Pedig Andersennének hoztam. Amióta csak ismerem, mindig a Koszorúban vacsorál s minthogy a kisasszonya épp most hagyta faképnél... /hirtelen közbevág/ Janikám, kérlek, azt a csokrot. /odaviszi/ Parancsolj, Juliette. Hol a váza? /tehetetlenül néz körül/ Virágváza, itt? Janikám, itt szemben láttunk egy szép porcellánüzletet. Hozz egy kristályvázát. /ügyetlenül tiltakozva/ De.. Máris megyek. /Е1./ Romlatlan fiu. Ne hallja azt, hogy Andersen urat faképnél hagyta egy kisasszony. /fülig pirul/ Jézus Mária, hiszen én a pénztáros kisasszonyt gondoltam, /А kasszára mutat./ aki odabenn szokott ülni. Pár nappal ezelőtt lépett ki és... /jószivüen/ Nem baj. Egy virágváza úgyis hiányzott a boltból. Hat hétnél tovább egy kisasszony sem birja ki. Annyi a munka? Úgyszólván semmi. Bolti forgalmunk alig van. A legtöbb könyvet házhoz küldjük... Itt nincsenek mulatságos vevők, mint egy cukrászboltban. /Нет birja visszafojtani a kacagást/ /megzavarodva/ Andersen ur egy csöppet sem találja mulatságosnak a dolgot. Pedig nagyon mulatságos. Ön még nőtlen? Magától értetődik.