Dr. Hevesi Sándor: Elzevir; Q 8867

Az ifjú: A fiatalember: Az ifjú: A fiatalember: Az ifjú: A fiatalember: Az ifjú: A fiatalember: Az ifjú: A fiatalember: Az ifjú: Az álló iróasztalnal, a kézilámpa erős fényében dolgozik egy pápaszemes fiatalember. 28-29 évesnek látszik, szelid, borotvált arca, gondosan fésült, sima haja, sötét zakkó ruhája igen rendes emberre vallanak. Időnként hatalmas könyvben keresgél, amelyet alig bir megemelni s amely nyilván csak szótár lehet. Az ajtómélyedésben megjelenik egy 17. legföljebb 18 évesnek látszó, nyurga ifjú, csomaggal a hóna alatt. Egy pillanatra megáll, aztán tétován előre jön. /kissé bizonytalan hangon/ Jóestét! /föltekint a könyvből, leteszi csontkeretes pápaszemét/ Jóestét! Mi tetszik? /körülnéz, mint aki keres és nem talál valakit/ Kérem, én... izé... Andersen ur nincs itt? /kurtán/ Nincs. /a jobb hóna alatt szorongatott csomagot a balkezébe fogja, aztén két kezével zavartan méregeti/ Andersen ur mindig ád kölcsön - értékesebb könyvekre - aztán ki szoktuk váltani... Adja ide. /Kibontja a csomagot, fölteszi a pápaszemét./ "Faublas lovag szerelmei..." /Nagyot néz./ A teljes kiadás. Két kötet, Páris, 1821. ötvennyolc eredeti metszet, három előszó... Kortörténelmi jegyzetek. .. /undorral teszi le a könyvet, pápaszemét jobbkezébe fogja/ Quintus Horatius Flaccusról valószínűleg nincs ilyen alaposan tájékozva. Ne mondja! Horatius véletlenül a kis ujjaniban van! /Szaval./ Quis multa gracilis puer in rosa perfesus urget odoribus grata Pyrrha sub antro? /bámul/ Magyarul: Oh Pyrrha - ez egy kis nő - ki a rózsák közt fürdő bájos ifjú, aki illatok árjában ölel téged a barlang fedező homályán? Cui flavam religas comam...