Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Életem a művészetben; Fordította: Gál M. Zsuzsa; Q 8026

(0 tartalmát. Számára Hamlet «x±*g£mkkx*mlMtxauuu: nemes férfiú, aki tisztító áldozatként jár a földön, Hamlet nem ±«Ucih«iÄg£ még kevésbé örült; ám más lett, mint a többi ember, mert egy percre betekintett az élet másik oldalára, a túlvilágra, ahol apja sínylődik. Ettől a pillanattól fogva az ö szemében megváltozott a reális valóság. Hogy megfejtse a lét titkát és értelmét, figyelmesen vizsgálja ezt a létet; szerelem, gyűlölet, a palotai élet formaságai uj értelmet nyernek előtte, és tanácstaJa nságba meg kétségbeesésbe dönti az a közönséges halandó erejét meghaladó feladat, amelyet meggyötört apja rótt rá. He ez a feladat csupán az uj király megyilkolására korlátozódnék, Hamlet természetesen egyetlen pillanatig sem haboznék. Ám ez a tett önmagában nem szüntetné meg az apa szenvedéseit. Nemj, az egész udvart mg kél 1 tisztítani a szennytől. Kirántott kard al az egész országot«« el kelil pusztitania, kiirtani az ártalmasakat, eltaszítani magától a hajdani és iniüiár romlott lelkű he át alt, Rosencrantzot és Guíiednster ni, és meg kell óvni a pusztulástól azx jókat, köztük Ophéllát. A lét értelmének megismerésére irányuló emberfölötti igyekezete következtében Hamlet, a palota mindennapjainak és a kicsinyes gondok közepette élö emberek szemében a töebbeiktöl elütő, emberfeletti lénynyé, tehát őrültté válik. A kis emberek rövidlátó szemében , akik nemcsak a «ilág túlsó oldalán, de még a palotában folyó életet sem ismerik, Hamlet természetesen nem normális. Amikor Craig a palota lakóiról beszélt, az egéaz embersiéget értette« A Hamletnek ilyen kíszéleáített tolmácsolása természetesen a külsb sainpadra állításban ís megmutatkozott - monumentalitásában, általános érvényüségében és dekorativ magasztossá gábam.