Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Életem a művészetben; Fordította: Gál M. Zsuzsa; Q 8026

\ elferdített dolgot müvelek: az Egyek alapjában véve nem érd keltek, v és ezért nem is elégitetté ki$ azómomra telje en értelmetlen karri­ert futottam. Nem kevésbé, uj tevékenységem mindjobbán igénybe vett és nem volt lehetőségem rá, hogy az egyszer elvállalt köteles­ségtől megszabadulja!:« Szerencsére azonban mégis volt kiút, Unokabátyámnak, az orosz zenetársaság és konzervatórium igen te­vékeny igazgatójónak magasabb állásba kerülése miatt, fel kellett adni a pozícióját« Engem választottak utódjának és én elé- is fo­gadtam az állÓ3t, mert igy ürügyem volt rá, hogy időhiányra hivat­kozva minden más kötelezettségemet felszámoljam. Jobb, ha az em­ber a művészet légkörében, tehetsége emberek között moz g, mintha minden lehetséges jótékonysági intézményben játszik szerepet, olyan intézményekben, amelyek távol állnak az embertől ós idegenek az ember számára. Abban az időben valóban érdekes emberek voltak a konzervatóriumban, Talán elég, ha megemlítem, hogy kollégám volt az igazgatásban a zeneszerző Pjotr Iljics Csajkovszkij, a zongoris­ta és zeneszerző Szergej Ivanovics Tanyejev, a Tretyakov-képtér egyik alapitója, Ezergej Sáihajlovics Tretyakov, és professzorok egész törzskara, közöttük Vaszilij Iljics Czafjonov. Az orosz zenei társaság igazgatójának állásaként állandó alkalmam nyilt ró, hogy más kiemelkedő és tehetséges emberekkel is ismeretséget köthes­sek, és érintkezést é itsek ki, igy például Anton Bubinsteinnal, vagy Erdmansdörferrel és másokkal, akik mély benyomó.t gyakoroltak rám, és akiknek nagy jelentőségük volt a további életemben, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom