Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Életem a művészetben; Fordította: Gál M. Zsuzsa; Q 8026

költözni kezűest. ^elkkptak és az udvaron keresztül a házba vittek, a gyerekszobába, utt keservesen sirtam. Icy végz dött bukással az első szinészi fellépésem, és a bukás oredete nyakasSágomban rejlett,olyan jellenvonásomban, amely különösen gyermekkoromban, időnként végletesen jelentkezett. üz a velem született nyakasság részben kárára volt, részben azonban kedvezően is hatott művészetemre. Ezért valamivel részletesebben kivánok foglalkozni vele. Sokat kellett küzdenem ellene, és Őrzöm néhány emlékét ennek a küzdelemnek. agyszer kisgyermekkoromban, neveletlen voltam a reggelinél, rendetlenkedtem és apám rendreutasított. Meggondolatlan gorombasággal válaszoltam, de nem akartam rosszat. Apám csak nevetett rajtam. Nem tudtam, mit válaszoljak neki, zavarba jöttem és dühös lettem maganH ra. Hogy elrejtsem zavaromat és hogy megmutassam, nem félek az apámtól, teljesen értelmetlen Eakadtam - Nem tudom, hogy jött a nyelvemre: "De nem engedlek Vera nénihez..." "Butaság!" mondta az apám. "Mit teszel, hogy ne engedj Vera nénihez?* Beláttam, hogy ostobaságot beszéltem és még dühösebb lettem magamra. Teljes önfejiiséggel és Dagyon rossz lelkiállapotban, végül is magam sem vettem észre,