Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Életem a művészetben; Fordította: Gál M. Zsuzsa; Q 8026
7 - 46 Aztán ott volt a gyáros K.T.Szoldateixkov. Olyan könyvek kiadásának szentelte életét, amelyek nem számíthattak nagy példányszámra, de amelyek a tudomány vagy általában kulturális és művelődési célok szempontjából rendkivül fontosak voltak. Pomp's, görög stílusban épült háza könyvtárrá változott, amelynek ablakai sohasem ragyogtak ünnepélyes fényben; csak a dolgozószobából világított, még jóval éjfél után is, egy halvány fény a sötétbe. M.V.Szabasnyikov, Szoldaterikovhoz hasonlóan, irodalmi mecénás volt, és kulturális szempontból figyelemreméltó kiadót alapított. Szergej J.Scsukin uj irányzatú francia festők müveiből képtárat állított össze és ide szabad belépést biztosított mindenkinek, aki meg akart ismerkedni a festészettel. Fivére, Peter.I.Scíukin nagy oros kultúrtörténeti muzeumot alapított. Alekszej Alekszandrovics Bahrusin a saját költségén színházi muzeumot hozott létre, a maga nemében egyetlent Oroszországban, mindent összegyűjtött benne, ami az orosz, de részben a nyugateurópai színházzal kapcsolatban volt. És még egy kiemelkedő alakról kell szólnom, az orosz kulturális élet egyik mozgatójáról, sokoldalú, energikus és őztönzésre képes, rendkívüli tehetségről. Szavva Ivanovics Mamontovra gondolok, az ismert mecénásra, aki egyszerre volt hangverseny és operaénekes, rendező, dramaturg, az egyik orosz magánopera megalapító ja, xssx és - mint Tretyakov - a festők mecénása, ráadásul még számtalan orosz vasutvonalat is épített. Az adott időben b£veb-