Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Életem a művészetben; Fordította: Gál M. Zsuzsa; Q 8026

HYA1XAS0ÁG > Moszkvában születtem, 1863-ban - két korszak határán. Még emlékszem a jobbá yság utolsó maradványaira, még ismerem 21 faggyúgyertyát, a petroleumgyertyát, az ormótlan-régimódi utazókocsikat, a futár- és lovaspoeiát, a katácspuskákat ás kis ágyukat, alig nagyobbakat a játékszernél. A szemem láttára épület Oroszországban a vasút, futárvonatokkal, születtek gőzhajók, elektromos fényszórók, automobilok, repülőgépek, péncélhajók, tengeralattjárók, távbeszélő&álózatok, rádióadók, táviróállomások és tizenkóthüvelyes ágyuk. Ilymódon tanuja lehettem a fejlődésnek, a faggyugyertyától az elektromos fényszóróig, a postakocsitól a pepiilőgépig, a gőzhajótól a tengeralattjáróig, a futárpostától a távíróig, a kartác.3páskától a "kövér Bertáig", a jobbágyságtól a bolsevizmus

ig és kommunizmusig. Valóban sokarculatu élet, amely gyakran alapvonásaiban változottl Apám, Szergoj Ylagyimirovics Alekazej, vérbeli orosz és Moszkva gyermeke, gyáros volt. Anyám az apai ágról orosz, anyai ágról francia Elisabeth Vasziljevna Alekszejevna - a maga korában nagyon ismert francia szinésznő, Vorley egyik láDya volt. Yarley ven-