Dr. Hevesi Sándor: Bulyovszky Lilla; Q 6013

- 9 ­- Mint. már tudja, magyar színésznő vagyok és magyar nyelven Játszom. A közönség, a melyhez szólhatok, mindössze hat­hét millió ember. Én harminc-negyven millió emberhez akarnék szólani német színpadon és rémet nyelven. Ezért kell fölkeres­nem Schrödernét, Elszavalok neki egy jelenetot német nyelven s ha ő ugy fogja látni, hogy egy évi szorgalommal el tudom sajátí­tani a helyes Kiejtést, eladok néhány éteszert, alba a városba költözöm, a hol ő lakik, a társalkodónője, vagy akár a komorná­ja leszek, ha kell s egy óv múlva föllépek valamelyik német szin­padon. Mit szól ebhez? - Én igazén csodálkozom. - Dehogy is csodálkozik. Természetesnek találja a dol­got. Szörnyen hiu teremtés vagyok. Voltak már sikereim, de én még nagyobb sikerekr vágyódom, - Ilyen erős akarattal célt is fog érni. - Ma együtt ebédelünk,- ugy-e bár? Aztán utoljára megyünk színházba. Ön ajánló leveleket fog irni néhány brüssze­li ismerősének, mert pái? napot Brüsszelben töltök o minden pod­gyászomat onnan küldöm Bécsbe. Aztán bucsut mondunk egymásnak és én elutazom. - De miért mondunk,bucsut 9 - Muszáj, minthogy utazom. - Eszembe Jutott valami. - Mi? - Kekem úgyis dolgain vannak Brüsszelben. A helyett, hogy leveledet irjak, elkísérem kegyedet. Vallja meg őszintén, halálosan unatkoznék az utcn, egyedül. Elnevette magát. - El ere tudtam, hogy ezt fogja ajánlani. - És kegyed előre beleegyezett. - Hogyne, nagyon megszerettem önt. - Köszönöm. - Aztán meg ki tudja, látjuk-e még egymást az élet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom