Dr. Hevesi Sándor: Bulyovszky Lilla; Q 6013

Másnap elváltunk és azóta nem láttam. Mult év juliuséban ezt a levelet kaptam tőle. Kedves, jó barátom! w Ehgedje meg, hogy szerencsémről értesítsem. Né-* metorezág első színpadjain léptem föl, nagy Írók kitűnő darabjaiban. Köszönet és hála sohroederné tanításának, nagyon szép sikereim voltak. A művészethez fűzött minden óhajom beteljesült. Ostendéból irok önnek, a hol a tengeri fürdőt használom. Ha merem hinni, hogy még nem feledte el útitársnőjét, azt mondanám önnek, jöjjön és látogasson meg. De akár látom még ez életben, akár nem, higyje el nekem, hogy én mindig testvéri vonzalommal fogok önre gondolni. Fiam egészséges és kedvesebb, mint valaha. Két óv óta tudja az ön nevét. Tiz óv múlva ismerni fogja a müveit. Fájna, ha csak azt kellene mondanom: Isten áldja. Tehát inkább a viszontlátásra. B.L. Első gondolaton az volt, hogy felöltözöm s megyek a rendőrségre útlevélért. Csakhogy szokásom ellenére nem maradtam meg az első gondolatomnál. De talán mégis jobb volt a második gondolatom, a mely ezt súgta: Miért mennél? Úgysem szeretheted jobban, mint a hogy most szereted, barát módjára. Jól tudod,hogy másként szeretned hiábavaló lenne. Vége.