Az istenek nem segítenek; Q 5986
— 44 — Pál: bét er : Hál : Péter : Pál Î éten Jo.bar Ismerlek, mint saját magadat, fcz majcncm hl hetetlen, de Igy van... /Elhallgat/... János és JuUka elutaztak. /nég neu fogja fel egészen, de megdöbbenten/ Elutaztak? 'It akarsz őzzel mondani? Elutaztak, oss * I re. Ez talán elég, nem? /majából kikelve/ Te gazember! Tudomásul veszem... ő/óva! ni csenek Itt. s hallod?- sohn ! ártod? - «Oha többé new látod őket, ha nem enged*I tüskédéi. /mint fent/ Te csirkefogó, gazember! Te aljas »«nklházl, te! itt neír: gondolod komolyan! /Péter a szakr nyhoz megy, kiveszi a magnót, ez »*ztí>lrn teszi , bekapcsol ja/. Jul lka hartjja: Apukánk, rég n utjy írogatták: Mf vre ezeket a sorokat olvasod, nem vauyunk az élők kőzött.. Jáno hangja: i az élők ki -u Vityyunk ós tov bbra Is ott szándékozunk naradnl. 0« ha ne» toszed meg azt, amir t Péter bátyánk kér, utolJ 4 Г a hallasz bennünket... ... és hogy a te szavaiddal éljünk: Ahogyan Mindenható V in i fejünk felett..• Soha többé nem látsz viszont bennünket. János és Ju M ka. /fokozódó hisztériával/ Hét ezt а slágert hol Játszót.tátok U, te tökfilkó- Uyen fineszekkel ne gy<"re hozzam. Az a két taknyos most valahol Itt csücsül a közéltén és röhögnek rajta» e у nagyot, ml? De én M Htom a bajukat. ín ugy elnócpígolo, őket, ho у а magnó láttára ben?ellik ma ukut. It értenek lk az élathgzV к azt gondolják, hogy lejátszanak e», merh ságot és az apjuk rögtön rohnn és becsomagol mindent. Évtizedek ko. «rvas Ju lika h . : J: nos h.: Juliké h. : Jan us h.: JuI ? kn h. : Pá I :
