Az istenek nem segítenek; Q 5986

- 23 Terka: No és Apuska is beállított egészen váratlanul.... és eléggé szenzáci ósan. Péter: Apus visszatért? Mit akar? Terka: Állítólag segíteni neked. Péter: Segíteni? Hát ez meg mit akar jelenteni? Semmiről sem szabad tudnia. Remélem, nem járt el a szád, kisanyám? Terka: /sértődötten/. Ne légy begyulladva, nem járt el. Magam sem tudok sokat. Péter: így van ez rendjén... /leül/.. A gyerekek? Terka: Egy órával ezelőtt sürgönyöztek a fedélzetről. Minden rendben van. Várják, hogy felhívjuk őket. Péter: A magno rendben van? Terka.: Rendben. A szalagot betettem. Csak el kell indítani. Péter: /e

Igon

do Ikozva//g

épi es en/ köszönöm ,...köszönöm... Terka: Talán minderre nem lesz szükség. Péter: Gondolod? Terka: Talán nem muszáj, hogy kenyértörésre kerüljön a sor. Talán valami más megoldás is van. Péter: Én lennék a legboldogabb. Tudod, hogy nem ez az első kísérletem. De még csak meg sem hallgatott... Mindennek dacára, a testvérem... /nagy szomorúsággal/... az ôçsém... a vérem... Terka: És ha nem enged? Péter: /akinek nyilván jól megfontolt terve van, de nem akarja elárulni/ Bizd csak rám. Majd rábírom őt. Jól ismerem én őt, kiskacsám. Egy fél évszázada. Egy fél évszázada vagyunk e— gyütt és annyi ideje tanulmányozom. És ezalatt az idő alatt nem változott semmit. Mindenki, érted? mindenki, asszonyférfi, már kö |/ökkorában kimutatja a foga fehérjét. Amikor még fogalma sincs arról, hogy már írja a káderlapját. Persze az Igazit, amelyet csak néháyn ember ismer. Mert a többi csak a "civilizáció", a "kultura" hordaléka. A "felépítmény" ahogy ma mondanák. Hát én még ösmerem felépítmény nélkül. És tudom, hogy a becsvágya nem ösmer határt. Csak a gyávasága határtalanabb. Az összes bombák apja akar lenni, a kézi/