Napoleon húgocskája; Q 5985

Pauline Napoleon Pauline Napoleon Pauline Napoleon Pauline Napoleon Pauline Napoleon Pauline Napoleon Pauline - 40 ­egészet eltékozolhatja. Hol telal iliyen szerencsére? / fölhúzza az orrát/. Csak két milliót? ha több lesz? / dühösen/. Elfenekeliek, rakoncátlan rossz kölyök! Î / kedvesen átöleli/. No azért nem kell ugy mérgeskedni ! Egy ilyen nagy ember ne bántson egy szegény kis özvegy asszonykát, hisz imádja önt! Az egész vilug tudja, micsoda jb fej! Állati jó fej! he rázkódjék össze, hiszen én igazán szivem mélyéből bámulom! Igen, igen, bámulom és szeretem, a szive és az esze gyökeréig, oizonyí / megcsókolja/. Boszorkány! Én is szeretlek, tündér! A herceg mamáját is szeretni fogom, még ha egy ronda nagytestű dög lesz is, egy elefánt... Pauline, hát igy szeret engem? / hévvel/. Mondom, hogy szeretni fogom, még ha egy gonosz bo­szorkány lesz is. Majd elszakadok tőle. Ajaj, én ugy eltakarí­tom az utamból, abban nem lesz iába. / fotelba roskad/. Hát téged kifogtalak. A sors rám zuhintott. / fölényesen/. Majd meglátja, elbűvölöm én az egész talján bandát! /' fölugrik/« Honnan szedi ezeket az útszéli szavakat? Az első konzul huga!liát fognak gondolni rólunk? Gondolkodjék!! hi azért minuig goimoikoaom. Lehet gondolkodás nélkül élni? Az állatnak igen, de az embernek? Az már nem is eiiber... Különben is hol van még Róma... Hogyan? hiszen a herceg ugy képzeli, hogy esküvő után azonnal Rómába utaznak. Azt a herceg képzelheti, de én nem! Eszem ágában sincs páriz*

Next

/
Oldalképek
Tartalom