Szilánk; Q 5984

- 13 Br. D NES / aki közben bejött, Verához / : Kezét csókolom. Dr. Dénes. / Leveszi a szemüvegét, törölgeti, köszörüli a torkát./ VERA: Tordai Vera. Dr. DÉNES / Sebestyénhez / s Tiszteletem. Dr. Dénes / kezetfognak. / I. N "V R / be / : Jónapot. A rendelőbe visszük, tanársegéd ur kérem? Dr. MARTIN / ir / : Igen. Lesz szives ezeket a laborba leadni. / átadja a cédulákat az I. Nővérnek / . Köszönöm. I. N V'R / Vera segítségére siet, ő akarja tolni a kocsit, de Vera nem veszi le a kezét a tolókocsi fogójáról. 6 tolja kifelé a kocsit. ízen az I. NŐVér kissé boaszankdlik. Dr. Dénes kiséri Verát./ II. NőVR / be, köszön, vár / I. NŐVÉR / átadja a cédulákat / : Vidd ezeket a laborba ... készítsétek elő ... és kérlek, kisérd a beteget a rendelőbe ! II. NŐVÉR : Igen. / Vera, István, Dr. Dénes, II. Nővér el. / Dr. MARTIN / Sebestyénhez / : Hát igen, sietni kell ! / tárcsáz / : Foglalt ! Ami a beteget illeti ... őszintén szólva, sok mindent nem értek. A háborúban sebesült meg. Azóta eltelt husz év. Csaknem teljesen megbénult és megvakult, de él. És most, hirtelen, nyúlkál utána a - nagy kaszás. I. NŐVÉR / elgondolkozva, kissé magának / : A professzor ur mindig azt mondja, hogy a halál, a kaszás ... Pedig az nem kívülről fenyegeti az embert. Mindnyájan magunkban hordozzuk a csontváz—halált ! Belülről kell megküzdeni vele ! Dr. MARTIN : Nahát, nővérke ! Maga nem csak szép, hanem okos is / tréfásan utánanyul. / I. NŐVÉR : ügy látom, megirigyelte a vén kaszást ! Most a tanársegéd ur nyúlkál ? / gyorsan el / .