A rebellis; Q 5983

- 74 Braun: I enis. Klein: A kurzistukat ossza be két csoj ortba: az e,.,yik feie boncol és hullagyakorlatokat végez, ezek. nem nyúlhatnak az asszonyokhozi a másik fele csak a klinikai munkát végezheti. ügyesen, kedves barátom, ügyesen!... statisztikáról pedi. senkinek e,,y szót. se rajtam kivul, még a docens uraknak sem! Braun: Igenis, méltóságos uram. Klein: /idegesen nèze et az ajtóra./ fim... /Braunhoz./ Ve, ezzunk ezzel a kellemetlen latogatoval! tizolitaa be! Braun: /kiszól./ Tessék, kolléga ur! Semmel - eis: /Ье. Udvariasan, de nee alazatoaan./ Je napot, professzor ur! Klein: ridegen biccent, végigméri oenmelweist és hellgatasaal kényszeriti további beszédre a Kegyvesztett asszisztenst./ Semmelweis» Na y on köszönöm, ho

l

}y méltóztatott fogadni. Klein: /kényszeredetten./ Mit kivan tőlem? Semmelweis: /jelentősen nez Braunra./ Klein: Az asszisztens ur előtt beszelhet. mel

1/ eis: Bajnéloa, közlendőim csak professzor urat illetik. Klein: /int Braunnak, aki távozik./ Tessék, haligatom! /Leül, de Semmelweist állni hagy ja./ Semmelweis: Tudom, hogy látogatásom terhes professzor ur szamara, de en is nehezen szanta® ra magámat erre a lépesre. Klein: Röviden, doktor ur, ha szabadna kérnem. Semmelweis: Magam is ugy szeretném. Bkoda professzor ur többso.i ajanlattal a kari uies eié terjesztette magántanári kervenyemeí Kötelességszerűen és illendően ьerem professzor urat, hogy szál tanári véleményezésével tegye lehetővé kérvényem felterjesztési a minisztériumba. Klein: Ügy... Iioször botrányokat rendez, tuooaauyos macskazenet ad nekem az orvosé.,gyes*let uiesén, raadásul azt kivonja, hogy