A rebellis; Q 5983

Sectnelweist Ártatl&nsá ;e met kiueruitj már kiszabadult. Re;, fogja látogatni professzor urat. Bzoval, nem volt bűnös, us me.; csak nem is ml yur, mint en. lein: Az ön merészsége nem limer hatart. Kérni jött ide es olyan kijelentéseket tesz... Semmel eis» Lajna loir , professzor ur, en пета tudom követni áipfl es Lumpe docens urakat vagy I raun asszisztens urat a hajbokoiásban es hizeigéeben. Erre ni nem is szükségem. Professzor ur lattá, hogyan dolgoztam es ismeri eredményeimet. Ln csak munkám es eredmenyeim elismeresét kérem. Klein: Nem rossz, ön nem is ker kevesebbet, mintho ,y elismerjem az érdemeit es igazoljam a személyem elleni hajsza jogosságát Skoda örömére. I ;.yesen állították fel a csapdát. Semmelweis: Csapdai? Klein: Nevetségessé tenném magam mug a határokon kivul is. Lemmel*

eis: Ha a munka elismerése nevetse^es, u,,y a nálamnál érdemtelenebbek magántanérsá;én sírni kellene. Klein: Me, liralni is merészel! Semmelweis: Professzor ur beazélt valamilyen csapdáról..

.л kérni jöttem és aljassa ,gal VÍ tol. Jarcsak aljas veinek, haszonleső, akkor tudnék hallgatni in. Le miért hallgassak? Ket évig mar hallgattam, s mi lett az eredmenye? Szégyenszemre eltávolított az intézetből. Kzért kai* voie jatszauon a néma próféta szerepét. Hirdetni akarom tanomat, hogy me .hallhassak minaenutt. A tudományos vilá, majd Ítélt igazat ad vagy megcáfol. Ebben most mar az sem tud megakadályozni, ha professzor ur megrabolja, hogy a bécsi e yetem katedrajárul hirdessen felfedezésemet, í>ze yent va y dicsőséget jelentenék-e a becsi egyetemnek es nmek az intézetnek - ezt önnek keli me, Ítélnie. Támogat va y továbbra is megtagad - mince ,y ! Valaaztaiiia kell, professzor ur! Von Rosas: /öregesen, kedvesen./ Jé napot!...