Haldoklók és halhatatlanok; Q 5978

- 4 Századot bejön, leül az asztalhoz íközönség felé: özdzados megmentettem a bőrömet «mentse ü is ahogy tudja* Hadnagy : Ki mondott nekem valaha is olyat, aminek most hasznát venném? János bácsi, te voltál a család esze* Tudnál e valami jó tanácsot adni* Idősebb ember jön be, a közönséghez: János ; m vagyok a bácsikája* Hadnagy : Hapa, te mindig azt mondtad, hogy első a kötelesség.Most mi a kötelességem? Mama te talán most is azért imádkozol, hogy ne érjen baj.Most mit tegyek, bogy ne legyen bajom? Idős házaspár jön be, a férfi a közönséghez: ápa : Mi vagyunk a szülei./leülnek/ Lgy nö jön be.

Hinge jáfcás, feltűnő külső, rá van irva a foglalkozása. 1 közönséghez: Lisette : Lisette vagyok.igaz, hogy nem hívott, de gondolt rám,csak szégyenli kimondani. Képzeljék, én voltam az egyetlen nő az életében....szegény kicsi élete volt idáig igy hát eljöttem én is./kis fintorral könnyedén meghajol és leül/ Lzredes : /feláll

/А hadnagy bajban van. öegit söget kár. ^zért jöttünk ide.^eg kell védenünk ét a beestelenségtől. .eg kell tartanunk bt a hazának, özá ados, apa bólintanak, & százados fitymáló«* János : Tisztáznunk kell, hogy mit ertünk becstelenség alatt, s milyen hazának kell út megtartanunk, özázados : Lemmilyen becsület, semmilyen haza. -.öntse a bőrét, ha van esze. «ша : Az életed mentsd fiacskám! Lisette : Ilyen kedves, csinos fiúnak nem szabad idő előtt meghalni. Hzredee : A tényállás a következő: a hadnagy egyedül van ,mint рагшсвnok.^ellette száz ember.iiolnap reggel itt lesz az ellenság.