Salto non mortale; Q 5973

- 11 - / fisztv: Nem csodálatos, с ak érdekes, ulaj: Rag, N«, Ugye, ot mondtam, amit mondtam* ieorge: Lehet, hog, még száz falcol», futkos az országban* Tulajt De most esik m g el szer,hogy e, yi зет szeretne, annak az egyiknek a helyébe lenni* iisztv: Honnan tudja? Tulaj* Na h.lija! iz egykori gyártulajdonos, George Malcolm ott .sodródik 0103t valahol a folyó medrében, s halak csókolgatják a alpát. Ti ztvi kár m gint izléitelenkedik, öreg. Mái megint viccel* Tulaj: Na jól van. Ugy Htom legjobb ha hallgatok. Tinztv: /Georgehoz/ Lten ben van. »ivei il , en jó protektora van, éppen Cel tudjuk venni. Tulaj: Na ugye, megmondtam, amit mondtam* Az egyik elmerül a v zben, a másik meg kint van a fizből. A gyárnak fift; fifty, iaztv: kost már a loghatározo tabb&n visszautasítom. Nem enge hetem,

hog, meggyalázzák meghalt ulajdonoeunk emlékét. Elvégre viccnek is sok,hogy meghal a tulajdonosunk, és felveszünk helyette y / segédmunkást* George» Lag . isrertc? Tisztv» Ham Í3; ertem. George: Akkor miért védi? isztv: írem, ez nevelés kérdéie. Tulaj: 'S, az. Mert magát ugy nevelték, hog., mái akkor ia haptákba álljon,ha a nevét kimondják, flog., an lehetséges,hogy nem ismerte? Tisztv» Mi сзак egy gyára voltunk a sok közül. 3oha nem láttuk. Ge /

Узоig .hoz/ сзак segédmunkásnak tudjuk felvenni, de mi a foglalkozása? George: iiát... tulajdonképpen... Ti3z vj Ugy értem, mi a szakmája? Mi van az igazolványába feltüntetve? George: /magánzó. Tisztv: AZ elég táyt fogalom. De mihez ért? George: /zav rbary' Tudok autót vezetni... isztv: a

2 ^ гтезгеТез. be сзак van valimi 3psciálin képzettsége? «eorget Nincs. Tisztv» Hát mivel foglalkozott? Miből élt eddig? George» Üzleteket kötöttem. Tulajd: Na, ugye megmondtam, amit mag mondtam. Tisztv: Mit mondott oáx meg már m gént? Tulaj: hog, fifty fifty. Hát azt hiszi,hogy a megboldogult tulajdonosának volt valami szakképzettsége? Azért lett gyárigazgató éa tulaj? Ami a szakképzettséget illeti, látja, a barátunkból is 1 hotne, de nem lesz,mert rosszul választotta meg annak idején a kedves papáját. T-sztv: /Georgehov' Holnap reggé/1 jelentkezzen a í Ivét élnél és ugy jöjj »11, hogy azon— nal munkává is állhat. Az építkezésnél fog dolgozni /ol/ 3.jelenet. /Tulaj, George/ Tulaj: Hár a vendégeinkről nem illik rosszat mondani, mégis elárulom,hogy nem szeretem ezt LE embert. George» Miért? Tulaj: i'ul kort kt - ahogy maguk felé mondják, ieergii Mi az, hogy - mif. lénk » ? Tulaj: I-t tulajdon képpen maga is más, mint mi vagyunk. Ha «oat el Í3 megy culágernek, nem olyan igazi egyszeri! munkás, ueorge: Baj az? Tulaj: Nem. Nom aj. Ugy látom inkább más a baj. «eorge: Mi. Aulaj: zt magának «eil tudnia. Az előbb még az volt a baj,hogy nem volt állása. z b zony baj volt, és megértettem,hogy szomorkodik, ue aiost már megvan az állás,ha akár milyen in, - majd lehet még másmilyen in, ha