A tizennyolcasok; Q 5970

I.

fie» Megyekt f! Vezér: Én isi Mind: Megyünk! /Szin elsötétedik./ /Szin: Lányok szébája. Az ágyakon izgatottan ülnek a felöltözött lányok, a a középen álló Zsuzsa nénit ostromolják/ I.lányt De Zsizsa néni, mi miért nem mehetünk tüzet oltani? Marit Igen, Zsuzsa néni a fiuknak mindent szabad! A fiuk olyan különleges valakik, а teremtés koronái, a Jóisten rózsás kedvében alkotott báránykái! De azért nekünk is juthatna valami abból a kis hősiességből! "Ide a rózsa néhány levelét, S vegyétek vissza a tövis felét!" /nevetés/ Gabit Te már megint szavalsz! Javíthatatlan. De azért igazad van. Minket is engedjenek el, Zsuzsa néni! Zsuzsa néni: De lányok! hát mit gondoltok, játszani hivták a fiukat? Benneteket csak kimélni akarunk, nem természetes, hogy ilyenkor csak a fiuk menjenek? És mit gondoltok, olyan könnyű "hősiesnek" lenni egy erdőtűznél? Azt hittem, ti már vagytok olyan felnőttek, hogy ezt megértsétek! Kata» Igaza van Zsuzsa néninek, inkább drukkoljunk, hogy sikerüljön eloltani a tüzet! Én féltem a fiukat! Képzeljétek, ha ezt tudnák a szüleik! TÎ Mari: És képzeljétek, ha ezt elmeséljük otthon, mit fognak szólni. Gabi: Eát biztosan nem repesnek majd az örömtől! Gondoljátok el, ha a saját fiaitakról lenne szól Kata: Most olyan mindegy, hogy saját vagy nem saját! A mi fiaink, az osztályurüíi