A tizennyolcasok; Q 5970

- 26 Zoli: De Tanár ur, ez megalkuvás! Kareszenek tökéletesen igaza volt! És attól még nyugodtan kibékülhetnének, hogy б most dolgozni fog és nem tanulni* Öreg: És ha a szülök, nam hajlanak a kibékülésre? Vezér: Akkor is, Karesz már elmúlt 18 éves! Nem lehet neki ugy parancsolni, mint egy kisiskolásnak* És külöben is, a tanár ur miért védi a Karesz szüleit? A Tanár urnák talán nincs oka rá, hogy Karesz mellé álljon? Öreg: $9 gyerekek, az egészen más dolog* Én nem védemôket, de próbálom megérteni a gondolkodásukat* /Az ajtó kinyilik, Karesz anyja dugja be a fejét. Észreveszi a Tanárt, ezért rögtön visszahúzódik, és csendben becsukja az ajtót. A Tanár észreveszi őket, s eljbfik siet/ öreg: Jónapot kivánok. Csak jöjjenek be, foglaljanak helyet, /az osztály feláll./ Karesz: Anya, miért jöttetek? An,

ra: /zavartan topog/ Apa: Köszönjük, nem ülünk le... Csalta ... a tízóraidat hoztuk el fiam.,otthon hagytad... Anya: Mag...távirat jött a nevedre fiam! Azt hittük, az apádé, hát felbontottuk... Az az asszony, akinek a kislányát kihoztad a tűzből... köszönőtáviratot küldöttt /átnyutja a fiúnak a tízóraival együtt/ Karesz: Köszönöm, anya. Apa: Mikor jössz haza, fiam? Karesz: Nem tudom apa. Sietek! /kopogtatás/ Öreg: Tessék! Dugó: Mi az, ma fogadónapot tartunk? /Az ajtón az irdűgazdaság embere lóp be/ Erdőgazd.embere: Jónapot kívánok. /Felállnak/