Halálra ítéltek; Q 5968

64 Kasia: Saci! Saoiî És ne is gyere többet! Kasia: Ezt te mondod? Saci: Eredj! Kasia: Kenyeret hoztam... /Szünet./ Saci: /csendesen/ Nem kell a kenyered. Kasia: Megőrültél! Saci: Vidd! Takarodj! Marosu: /rémülten,figyelmeztetőn/ Saci! Kasia: Ez a hála? Ez a köszönet? Saoi: Takarodj! Nem értetted? Kasia: /feláll/ De,nagyon is értem. Baba: /hisztérikusan sikolt/ Saci! Kasia: /körülnéz/ Ezt még sajnálni fogjátok egyszer lá­nyok. Nagyon, nagyon sajnálni... /Elmegy.Hosszú szünet.A lányok rémült en,meredt szem­mel néznek Saoira.Lassan elsötétül aszin.i^ajd megjele­nik a tiszt./ Német tiszt: /hosszu,elnyújtott,orditó vezénylő hangon/ Zählappel! /А lányok kimennek.A háttérben,a sarok­ka® ba állitott foglyok menetelése kezdődik.Egyik csoport balra,a másik jobbra menetel,aztán előre­hátra,meghatározott rendben.A tiszt ordit/ Zähl­appel! /Más hangon,csendesebben/ ZaAlappel,... talán az utolsó. /А foglyok felállnak/ Süsse a nap szédelgő heftlingjoik kopasz koponyáját! /Düh-

Next

/
Oldalképek
Tartalom