Idegen képzelet szolgája; Q 5966

- u­OSZKÁR: Ha netán beleszeretett volna, közlöm hogy abban a túl­oldali szobában nem maga volt az első kleopatra és nem is az utolsó. Artúr ur lenézi a nőket. MÁRTA: Az a megnyerő benne, hogy ragadozó és ezt nem is titkol­ja... •» általában nem titkol semmit. OSZKÁR: Csak ezt a szobát..• és ennek tartalmát.... MÁRTA: Emlékezett rám.... visszaidézte a tornyot.... azt az ócska kis tornyot és a gesztenyefákat pedig biztosan nem is járt még ott.... hazudott az Évának mert Márta járt a főjében.... csak Márta.... csak én OSZKÁR: Ideje volna elkezdeni a munkát..... MÁRTA: Évának hitt és Mártát kereste bennem....• OSZKÁR: Itt a páncélszekrényben tartja azokat a papírokat melyek­re szükségünk lesz signorina.... sietnünk kell, mert lehet hogy csak hosszas keresés után akadunk rájuk..... MÁRTA: Most fogom elkövetni életem legnagyobb aljasságát.... Egy férfi egész életének minden képzeletét.... az al­kotást rabolom el tőle.... OSZKÁR: A páncélszekrény kulcsa magánál van kisasszony, megcsináltatta a másolatot.... kérem vegye elő, MÁRTA: /: erőtlenül, szinte félálomban nyújtja retiküljét :/ Nem szabad nem nem nem szabad egy kis erőt kell gyüjtenem OSZKÁR: Bocsásson meg, még soha nem nyúltam hölgyek retiküljébe... kérem, ho;y vegye elő a kulcsot.... MÁRTA: Várjon még.... gyengeség vett erőt rajtam..,,« legjobb volna ha elhalasztanánk OSZKÁR: Ez az alkalom nem tér viasza.... ne legyen gyerek.....

Next

/
Oldalképek
Tartalom