Idegen képzelet szolgája; Q 5966

И/к a te bűnöd az, hogy viselkedésed nem illik ebbe a rendszerességbe, tehát bűnhődnöd kell és pontosan elő van irva, hogyan, még a mozdulatok ie elő vannak irva, azok is szertartásosak és >ai ketten ezt végig fogjuk csinálni, mert társadalomban élünk. MÁRTA: De miért olyan nagy ügy ez az enyém? Vannak nálam sokkal vétkesebbek éa azokat mégsem büntetik.... azokkil nem foglalkoznak ennyit. AUTUR: Nem láthatod a mögötted nyujtozkodó erőket.... nem téged kívánnak.... azok messzebbre néznek.... nyálas képüket a cipőmbe dörzsölik szinte megsemmisülnek az alázattól és reszketve, izgatottan lesik az alkalmat, mikor ránthatnak el.... engem sok alázat vesz körül, félnek tőlem csak azért mert én nem félek senkitől.... téged aljas dologra használnak fel.... csak ezért vagy bűnös, mert hagytad magad.... MÁRTA: Büntess meg.... ARTÚR: Hagyj magamra, félek a csalódástól.••• MÁRTA: Mióta együtt vagyunk nem engem látsz.... ARTÚR: Nem téged, igazad van.... egy ábrándképet, mely lehel hogy fikker sem igaz ha él..... te hamisítvány vagy.... MÁRTA: Kire gondolsz, kit látsz bennem? AETUR: Nem tudom...... menj utadra, ne faggass tovább..... te a fiamé vagy.••. maradj vele•••• MÁRTA: Minek hamisítványa vagyok? ÉLŐ valósá gé, vagy ábrándképé? ARTÚR: Menj haza kislány,.... menj szépen Éviké.... nem fogod ezt megérteni soha.... tanulj még vagy dobd magad oda minden jöttmentnek őszintén, szerelemből... de ne vállal-