Az ismeretlen színmű; Q 5962

özv.Kovacanéi Kyu^odjon meg 1.... Összevesztek,mert indulatosak voltak,de majd lecsillapodna«: és szépen kibékülnek, 'lakácsnál / Sirva / liiert én olyan kishitű vagyok és már nem tudok bizni, özv.Kovácsnál Mindent Összeszednek,rendberaknak és bizonyara a férje is belátja Takacsné: Gondolja ?,.., Ugye malter is megérti,hogy nem akartam rosszat ?.... Kgy pillanatra elvesztettem a fejem, özv.kovacsnó* A férfiak a szép szói'a mindig megbékülnek. Takácsnál kszembe jutott az eliauit husz év és elfogott a keserűsé^..., Tudom,jót akar,de mi lesz,ha igy fejezzük be ? Kovács ós Kovacsné együtt éi'keznek haza. Kovácsi / Azonnal megismeri és örömmel üdvözli Takacsnét / « Mariska I...« Kezét csókolom !... Milyen öröm ré

ai,kedves ismerőssel talalkozni... / bemutatja a feleségének / Ő a Takacsné ! A Mariska néni 1 Kovacsnés / Megcsókolják egymást./ Kezét csókolom I A férjem baeyob sok szépet mesélt magukról..... Takacsnót Mindketten szerettük őt,nagyon kedves jó gyerek volt. Kovácsi / Közbeva^ / Azt hittera,mar soha sem látjuk egymás-t. Takacsnét Bizony l hányon szétszóródtunk és te magasba jutottal. © Kovtcsi / biharitón / Semmit sem számit • Kovácsnál A férjem nem i'ejejti el a baratait. Takacsnét Ali

e változtál,csak e^y kicsit me

t-erabereaedtél. Kovácsi Anciras bátyám hogy van ? Takacsnéi Ugy mint azelőtt Kovács: -«ind

ig sokra becsültem őt... Szeretnék vele talalkozni.