Összeomló világ; Q 5959

Miklós: Csongár: Péter: Csongár: Pétert ;oongár: Péter: éeongárné: Péter: - 30 ­hogy som többé ki nom mozdul о faluból, gazdálkodni fog és kész, ford akkor igy fordult a kerék l András: Mégse maradt itt. Csongár: Mert vitto az rdög vissza, amikor Nyíregyháza felől jöttek betelő a tankok. Ment utánuk Czolnokra, onnan raeg vissza Pestre. Hiába beszél em neki. A felesége.•• Nemcsak Husi, б is menni akart. De miért ? Itt nem jó ? Jó» de csak látogatóban. Kinőttünk a faluból. Hogyhogy kinőttetek ? ílzük itt ez p világ, mi szétfeszítenénk ! feszítsétek. Van itt hely. Csak levegő nincs. Levegő ? Az anyám, levegő. Amit belélegezhet az ember, aiint Pes­ten, színház, mozi, neoniényes utca, zaj, lárma, ami kitágítja a tüdőt, az ember képzeletét, tudását, ahol kötelek, létrák lógnak, amiben megkapaszkodhat és mohot ielfelé, ahogy ereje birja... Itt mi van ? fôemai. Mindennapi robot. Hetenként ogy, esetleg két este mozi, aztán egy kártyaparti ós ivászat, sommi má3. Csongár: /козегйеп, magának/ Valahol eltévedtünk, valamit elron­tottunk, do újra már nem kezdhetjük. Csak tudnám, hogy hol, hogy mit rontottunk el ? Miklós: megmondom é, apám. Az о baj, hogy maguk ugyéllek, mint * * a bániba fogott szemellenzős ló, csak a terhet érezték, amit húzni kellett ós csak maguk elé tekintettek. Azzal már nem igen törődtek, hogy ez jó-e másnak is... csak előre réztek é; húzták oz igát, közbon nagyokat nyögtek, holtfáradtan meg-megpihentetk, de nem változtattak sor­sukon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom