Összeomló világ; Q 5959

bárány a családban... bár megbocsáss sógornőm, de ki kell mondanom, a Lajos, a Lali, a Lajcsi, a Lajoska... Ceöngárnét /kihozza a pogácsát/ Mi bajod Lajossal ? /Gyuri hallgat, vállát vonogatja/ Ka, mi bajod vele ? fin vatyok az anyja, jogom van talán tudni, vagy nem ? Nusi: Azt mondja a Gyuri, hogy Lajcsika volt a család fehér báránya.. » Csongárné: Hát aztán ? Szenvedett б emiatt ? mindegyiknek megadtam, amit lőhetett. A szeretetemből is egyformán jutott mindegyiknek. Gyuri: A szeretetből /nevet/, de anyám is jói tudja, hogy amikor kicsi volt, mindnyájan érte reszkettünk, ha beteg volt - ós оlóg gyakran -, ha nekünk nem jutott ebbőlabból, az nera számított, csak neki legyen, mert gyenge volt, beteg... /hangoson/ ügy elkényeztetett nyápic alak, akit a széltől is óvtunk. Én már hét éves koromban kapáltam, ő meg akkor az eperfa alatt labdázgatott... De később is : neki mindig megvolt mindene, uj ruha, kesztyű, sál, kis kőlap, nay kalap, kis cipő, nagy cipő, rámás csizma, dntikri:ztus. Csongár: /mérgesen/ Gyuri. Gyurii Apóra, ha nincs igazam akkor csak szóljon rám... do az én szárazt elkerüli о hazugság, mint az ördög a templomot... Ha nincs igazam, csak mondja meg, de ha igazara van, akkor hadd mondjam végig... Iskoláztatták, igaz ? tóngem nem, de nem ez fáj, hanem az, hogy tömtük, mintha feneketlen hordóba öntöttük volna a bort, raenfc neki a pénz - úristen, mennyi, do mennyi és о csomag, bobonként, kéthetenként, liba, kacsa, tyúk, csirke, szalonna, kolbász, а legjobb falatok. Hn kétszáz esztendeig él dk, akkor sem eszem annyi