A nagy regény; Q 5957

fti* Iádra. Je ©eg pap®, m sokat kertelj, kezd., el aur. eddig kéreted magad 7 piszkos munkát acker, keli slTégeniHi ? Ши? majdnem feibokt d* / Int Tibornak/ adnay* Kh, nagyon izgatott vagyok. dsegény fiatalember. Ibttenetec volt as a jelenőt. waak ig y letoivajozai egy koiaoly entoort. Hem jól érnem magam* Valér: Ili, légy szives, adj egy nyugtatót a papának* Van itthon anóaxin ? ós re sietek, mert neketek is s suas égetek less ©ég rá, ha as öregúr sokkig veletek sarad. Xiégy szíves, kezdd x±m°j%x el neki a mesét. Ilona: /egy fiolát hoz és %daay bevess egy tablettát/ Án ш tuk* sorsait, i á tudtam is elfelejtet tea. Pokollá teszitek táayleg ezt & h sat. fcolór: Neked csak raoadött valas.it a papa. Be kei sem mesélt 7 Radaayt lia, egy kicsit jobban érmem шц .ша »aiOr; :-.iCi

t dj valu ui-t Li. / rs cuüc ráharap, és kkar raar jön belőle a szó. Tibor: Varjatok. / Hjmeey, majd rövidesen vi szajön./ Valût* Ilike, próbálj segíteni amegény papinak. Neked csak aomdett valamit. Ilona: Hem mondott semait, de éa s^.snafcól is el tudom képzelni, Tulajöonképen apuka kismínazefct életű lenne a nagyregényt «ein bissen, bogy találhatna őnimgáaál jellemzőbb alakot éa érdekesebb tárna Xró volt, tehát mindenről ós й&а-ва. iröl véleraény. kellett bogy formáljon.. £ int ujoagirón&k mindenkit ismerni© kellett. Költő volt, átélte a kor hangulatait, szereiraoa volt, azenvtí „efcfc is, és - mi tagadás - sz rették az asszonyok, imrmőr volt, világfi, de ugyanakkor keservesen robotolt és súlyos gondok között hányódott, csúnyán kizaáfesu.nyúltok a munkáját/ bagóért vesztegette, arait irt. ttg^Mnélybea» Vidéki dzseafnszármazék, a bejobujáe uri világ doaortöre, szembefordult az osztályúval és leleplez te. be pesti polgár is volt éppen a századforduló