A nagy regény; Q 5957

- 56 Bz volt az igazi dz ид el, de ezt so ttMfca mé- senki me Írni . /Feláll és porolhatja a rali ját./ Penészes, poros kötegek, sajnos ne;: az enyémek. Redves öcsém, Boldizsár, Célúitól valamit, mosnak talán érakies lenne, de ezt kerestük. A koffer az enyáa, a tartalma nem. Tovább, előre. Virág i/a paksaaétákat pakolgatja»/ öehát nm ériem. Radnay« Ai sea. Illetve nagyon is. utóiért a nagyok иожаа, ebbői latom, hogy tényleg .nagy lettem, éddl kallódik miniden, ami hozzám tartozott, mig végül a tudósok néhány szedett-vedett zsibvásár! ócsk&ságxa m mm bizonyítják, hogy az voltam ón. «К/ miért éppen az én jegyzeteim m fcadtcüc meg. Ki látta a Biblia kéziratát ? És ki Shakespeare-t ? Hoaeros legrégibb másolata ezerötszáz évvel fi&tvilabb az eredetinéi. Valér« Tiborhoz/ Látod, így sáfárkodtál atyánk örökével. Tibor« Kikérem my

вхапак. Anya mindent elkövetett, ЧШфФ a kéziratok biztonságban legyenek. Bét lehetett valamit tenni ? Nem kellettek senkinek. Te talán törődtél valamivel is ? Apát azokban a zavaros iüŐKba szinte elfelejtették. Ш jelent meg tőle ? Csak a versei. Aztán a nagy semmi. A háború után ifjúsági iróvá degradálták és megint a nagy sémi. Appen eleget harcoltunk Ilonával együtt, hogy kiássuk a feledésből. Lehet, hogy egyszer nélkülünk is sorrakenilt volna, de mm. ötvenötben és ötvenhatban, immm hatvanhétben és hetvennyolcban. Nélkülünk csak egy név н lehno az antológiákban, öt-hat verssel, vagy egy ötletszerűen kiemelt elbeszéléssel. /\k meg librettó iró, és pósábaesi. Radnay« ííir iosakodnod, fiai;, n mm hamgszom rúd. Ez a nemesis. Csak tanácstalan vagyok. Ilona« Iái nem akartam eddig szelni, de most már mm к hallgathatok tovább. Csakugyan olyan fontosak xzom jegyzetek ? i Őszen apuka csak uita, ho у it aka; b inai, miről, isiről. Tessék felvázolni, a hézagokat majd kitöltjük, -'es sürget a tatár. to

Iegi érem, hogy a maxim, lis nyugalmat, kényelmet és a.gitaége*