A nagy regény; Q 5957

- 57 sem fontosak, "ki iám kíváncsi, az Írásaimban keresi a váhszt. öpecks Szerkesztő ur. Segíthetne rajtam. Mines egy százasa ? A

iadna3fí Hiszen tegnapelőtt nyert tőlem harmat î Specks Hol van az már i lakbért kellett fizetnem. Szegény öregember vagyok én, mindenemből kiforgattak. Radnay: /kihúz egy fiofcot és egy százast ad / Ha, még az egyszer. Re ne mondja el senkinek. /Csengetnek, Kókai-Rreimer jön./ Radnay: A*a, gyülekeZn к már a varjak, fia megint nem lesz munka, /leterítik posztóval az asztalt, mindenféle kártyáskabbalák művelése k&ábfett leülnek./ ^peck* jj$a sze ncséje lesz a szerkesztő urnák. Radnay: /felugrik/ Manó ! Ötven éve megtiltottam magának, hogy a szerencsémről beszéljen. Tönkretett, Rem játszom. Kókai: ötven éve csinálja ezt velünk. Azóta nem nyert pert it más, csak ő. Most már mindegy, elj le, Gáspár. Lássuk, mi e megyünk. / Ilona benyit, e mikor meglátja őket, visszavonul./ Speck: Zöld. Radnay, Kókai: Rassz, passz. ^peck: Kvart, béla, abszolút, száz, tuletroa, ultime. лока1: Kontra száz. Speck' ^eiconcra. /Gyorsan dobáljak a lapokat, Speck mindent behúz. Pillahatok alatt vége a játszmának. Egyszerre kiabálni kezdenek./ Kókai: Miért nem dobtad be az ászodat a kilenc mbe ? «кког nincs meg a száza. líadnay: Ütni akartam. Akkor nincs meg. - я Kókai: Panes er•/

opeck kever/ Ilonas /jön/ Apuka, a szabó telefonált, hogy csak holnapután kész próbára. Radnay: /felkel a játékból, int a másik kettőnek, hogy folytassák./