A nagy regény; Q 5957

©a is találkoztunk volna valamikor. Radnay : Próbáld, erről meggyőzni az uradat. Villám: ~%essé)s. á^/dádk rámbizrii, én érdektelen vagyok családi szempontbői, viszont kat látom, hogy üazsi bácsi visszatérése nagyobb dolog minden huszonöt éves fordulónál. Sem szabad ezt a lehetőséget, ezt az alkalmat kihasználatlanul elmulat. Mi Virág Boldizsárral ugy határoztunk, hogy átalakulunk hivatalos küldöttséggé és egy kis ünnepség keteretében üdvözöljük féazsi bátyánkat. л jóváhagyást utólag biztosan megkapjuk, -^ersze az írószövetség ilyen feltámadási ügyekb n nem illetékes, de érzésünk szerint a t'en Clubnak profiljába vag. Radnay: A jó öreg R®S. Alapitó tag vagyok. Virág

1 Hát persze. Azért gondoltuk így. ás a messziről jötteket amúgy is а Ш szokta mostanában fogadni. Villám: Szerencsére már majdnem készen voltam az emléktábla avatóbeszédével, de igy még jobb. /Papirt vesz elő és olvas/ Az irodalom, e hajdan rejtélyes, orfikus művészet jelentése lassan módosult, és a költő, a vátesz, a bárd, a mesemondó, az emberiség múltjának álmodozó mostohagyermeke aadig tökéletesítette eszközeit, mig felnőtt a lélek mérnökévé. Mi, alkotók, a szavak és gondolatok mesterei mindig örömmelTT-r-r-r-r-r-r-rizé.. ez kimarad öleljük keblünkre ka társainkat, bárhonnan is érkezzenek.... ha pozitiv, alkotó módon kivfeánják hivatásukat gyakorolni. Nagy mesterünk, a realista próza és az éteri költészet csodálatos ötvösművésze, nem vitás, hogy pozitivan gyakorolta, araig élt. Hála Istennek, .... szerencsére, azok az idők, mikor életmüve erőltetett viták tárgya lehetett, mikor méltatlanul mellőzték és ifjúsági íróvá degradálták, elmultak. így gyugodtan, emelt fővel, egymillió példány megjelentetésével a hátunk mögött köszönthetjük hosszú távéiléte után. Isten hozta.... legyen üdvözölve. Radnay: Nagyon köszönöm. Részemről a szerencse, hogy ismét