Zsákutca; Q 5955

magad bűneit. Kovács Gábor esztergályos,.. Szeretném, ha végre éreznéd a felelősségemet, Gábor! Istenem, ha valamennyi közöl éppen te éreznéd meg!... G BOR: /Lassan/ Az első pillanattól kezdve egyenlőtlen volt ez a küzdelem... Bárki megmondhatta volna előre, hogy egy rutinos, a szó büvészetét jól megtanult ujságiró és egy korlátolt, félmüveit esztergályos párbajából ki kerül ki győztesen... Az, amit az utolsó néhány év alatt összeolvastam, kevés ahhoz, hogy filozófiai vitába szálljak veled. Azt azonban megmondom kereken: a közvéleményedre mégis csak fütyülök!.., Tudod, mi a te közvéleményed? A gyávák vezérkara, amelyik az elfogultság egyenruhájába akorja öltöztetni a világot! A gyái vaság, a szürkeség, a nézetek, szokások, törvények egyenruhájába!... A közvélemény fogalma feltételezi a közt, de ilyennincs! Nincs k^z, nincs tömeg, csak egyéni életek összessége von egy véletlen történelmi-földrajzi közösség keretein belül. De sokszor beszéltek már az én nevemben in, a véleményemet meg valahogy mindig elfelejtették megkérdem i... Ha kíváncsi voltál rá, hát most megtudhatod.., /Elnyomja cigarettáját, elgondolkozik, erőt gyűjt/ ELLA: /Feláll, rakosgat az asztalon, tesz-vesz, közben óvatosan bekapcsolja vételre a magnetofont, majd visszaül a helyére/ G BOR: Az én szerepem a társasomban pontosan u yanannyi, mint bárki másé. A társadalom nélk'1 nem tudnék megélni, mert igényeim sokkal többrétüek, semhogy saját tevékenységemmel, saját anyagi érőmnél ki tudnám azokat elégíteni. Rá vagyok utalva arra o tárnadalomra, amelyben élek?... Igen, kétségtelenül rá vagyok utalva. Az a t ársadalom olyan ^értékben az enyém is,