Sárkányok; Q 5954

34 ­Kármin: Min. : És bármikor vállalom érte a felelősséget К rt in: Min. : Kármin: Min. : Kár in: Min. : Kármin: Min.: к rmin: Olvastad az újságot: megjelent V llald is, de ne az én bőrömre, az ifjúság lelkesen ünnepelte az előadót: a tudósok és közéleti személyiségek tapssal adtalTkifeje­zést elismerésüknek. Itt vannak a nevek is: Vattai, Kurta-Kovács, Boldizsár, в ind közismert tudós. Ma már kaptam is-egv kedves telefont, egy közös barátunk gra­tul-ólt a kitűnő előadásért. De mindanom sem kell, a dicséret net volt egyértelmű. Viszont ezekut n n V nvalő, ho,y a te cikked пев jelenhet meg. Le g jot most mindjárt visszavonod. /Odadobja К r in ele./ most halljuk, mit tudsz felhozni mentségedre 1 Mentségemre? Ez a Zoltai a hátem mögött összezavarja a dolgokat és még nekem kell mentegetőznöm! Ezt igen mél­tánytalannak tartom! Én pedig azt tartom méltánytalan eljárásnak, hogy ne­vetséges helyzetve hozt 1 engem és kockáztatod a minisz­térium tekintélyét. Miért? Mert meggyőződtem, hogy az elmélet гозаг! A te meggyőződésed meg kevés. Az igazság a fontos. Két lehetőség ven: vagy jo az elmélet es akkor mi jóvátehe­tetlenül nagyot hibázunk, vagy rossz és akkor ennek meg­felelően járunk el a kiagyalója ellen. De ilyen felemé з, önkényes megoldás nincs. Te felelős vagy az intézetért, pozitív és negativ értelemben egyaránt. Elvárom, hogy ennek .egfelelően felelősséggel irányíts. Tudtommal eddig semmi kifogde пеш volt a munkám ellen. Igaz, Eredményesen dolgoztál mindig, jpz tény. Éppen ezért csodálkozom, hogy .ost ilyen furcsa dolgaid varrnak. /Rövid szünetet tart./Értsük meg egymásf, én nem azért hivtalak, hogy veszekedjünk, vagv felelősségre vonja­lak, Csupán fisz ta,helyzetet квП teremtenünk. Ez igy nem mehet tovább! En пая annakidején - szokásomtól el­térően - beleavatkoztam a te hatáskörödbe és kértem, hogy támogasd Zoltait. Miért ez a nagy idegenkedés? Miért nem tartottad be az Ígéretedet? Az utóbbi időben alig kap­tat jelentést Zoltai munk; j- ról. Ennek egyszerűen az az oka, hogy kevesebbet dolgozik, jil. eredfónyteienül. Biztos vagyok benne, hogy támogatásod nem olyan aéxvü, mint ahogy én arra utasítottalak. Miért? Mi komoly folyamatos munkát végzünk és természetesen én ezt tartom a legfontosabbnak. Csak ezután jöhetnek a kísérletezések és asak a fontosabb, közeéibD eredményt hozó kísérletek után a Zoltaié. Ha parancsolod én előny­ben részesitem ót a többi feladattal szemben, viszont akkor nem szavatolhatom az intézet eredményes munkáját. A kettőt nem tudom összeegyeztetni, csak az egyikért vállalhatok felelősséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom