Sárkányok; Q 5954
- 21 \ Min. î /Fclyt/ felé nyújtja a cígarettakinálót. maga is kivesz egy cigarettát és a körméhez ütögeti, miközben csendesen figyeli Zoltait, aki egyre nagyobb zavarban van. Tüzet ad, de szemét nem veszi le Zoltairol/. Titkár: /Behozza a feketét, leteszi eléjük/. Parancsol még valamit? Min.: Nem, köszönöm, csak azt, hogy ne zavarjanak. Nem vagyok itt. Titkár: Értem. /Kimegy/, Min.: /KényeLesen belesüpped a fotelban, szinte elvész tenne, meze a karfán, rövid kézmozdulattal int/ Nos, kezdheti! Zoltai: /Zavartan kavargatja a feketét/. Elnézést kérek iniszter ur, ie én nem feketézni jöttem. Szokatlan ez a fogadtatás. Min.: /Jolbkezének kifordított tenyerét finom mozdulattal tárja Zoltai felé/ Ha ugy gondolja, hogy le akarom vele kenyerezni, ne igya meg, /Elmosolyodik/ Sokat hallottam magáról kedves Zoltai, de azt senki nem mondta, eddig, hogy ilyen szerény. Az ellenkezőjét annál inkább! Nos, ne ilyeijen meg egy minisztertől sem, hiszen-végső soron az is csuk ember! Fogjon hozzá! Zoltai: /Teljesen megzavarják a miniszter szavai, nagyon fél attól, hogy kigúnyolják. Eleinte dadog/ Azt bizonyára tudja miniszS ter ur, hogy én felfedeztem a gravitációt. Min.: Hogyne! Nagyon helyes. Azt is tudom, hogy ez az éllitás mindezidáig csak megától származik. Bizonyításra szorul, Zoltai: Éppen ezt szeretném elérni, hogy bizonyithassak, hogy kísérleteket tehessek... Min,: Ehhez kapta meg a lehetőségeket. Zoltai: Ugy látszik, mindent még a miniszter ur sem tud. /Kezd feleiegedni/ Kétségtelenül kaptam lehetőségeket - és azért hálás is vagyok - de nem kísérletekre. Eadig egyetlen kísérletet nem végezhettem. Sötétben tapogatózom. Csak а saját emlékezetemre és mások eredményeire v, ч.уок utalva. Min,: Megtagadták öntől a kísérleteket? Zoltai: Nem, hiszen éppen ez a bosszantó! Lát3zólug mindenbe belemennek, mondván, hogy a lehetőségeim korlátlanok, azt csinálok, amit akarok, csak éppen, amikor szeretnék is csinálni valamit, akkor közbejön valami. Nem fontos dolog, csak egy lényegtelen apróság. De annyi van ezekből az apróságokból, hogy végeláthatatlan láncolatot alkotnak az én végtelen Iahe tosegeim -előtt . így aztan az én lehetőségeim зоКазет válhatnak valósággá« Min.: Éa Kárain, a főnöke, neki 3zólt már? Zolta 1: Ne m* 1
