Útvesztőben; Q 5953

I Száritó; Dóra: Bea: Dóra: De а: Dóra: Bea: Dóra: Bea: Dzántó: Bea: Szántó: Bea: Szántói Bea: Dóra: Bea: Dóra: Bea: Dóra: Szántó: /jón « iüzuteivcl/ itt vuxiüuk o&z ii jjü jy aiiii i aki ko. ou buzi őn^t, annak uZ egyiptomi hiero

bliíak nom okoznak ezután лиг fejtörést, garantálom. /figyelmesen elmerül a füzetek szemlóletében/ / idegesen rágyújt / / lopva apja arcát figyeli, miközbenlétszól

щ közömbösen játszik egy terítővel/. /nem biria tovább 9 feszült csendet/: ''ikor jössz haza Bea? /vállat von/ fa D-ig megjönnél, kimehetnénk nagy

anyóhoz а temetőbe. Még nem is lattad milyen szép a sir ja! Agarat ummal vettettem be, az egész évben nyílik! /arca fájdalmasan megvonaglik, színtelen hangon/ • Majd igyekszem anyu! /el mi hová vessenek а p olyanok voltak, Búiit a lobogó lángnyelvek! /fájdalmas arckifejezését keserűség valtja fel, anogy anyj

at figyeli, téritővel babráló keze görcsösen ökölbe szorul/. /leteszi a füzeteket és faradtan végigsimítja kezével homlokát/ Jól van Bea. Csak tanulj szorgalmasan tovább. Tudod mit jelentett és mit jelent az apádnak a tudomány! / most api éra néz alig leplezett keserű gúnnyal, mint akinek már a könyökén jön^ki^az ilyenfajta Ъ eszpn. !

roj d szótlanu] összeszeni holmijait és visszaviszi szobájába. Az ajtót most is nyitvahagyja' maga után/. teien vagyok mégis aszrevétlenül követni most Beát, hogy meg tudj .m, hol tölti az idejét. /taskav .1, k-.ztyüv ; kilép/ Apjához теку, bizonytalanul/ Hát акког... ugye elmehetek lírához apu? Igen, menj cs«k, ha anyu mar elengedett. /hosszan nóz apjára, majd anyiara, néma, búcsúzó pillantással. Végül láthatóan nu

f

oj eroleszitéssel összeszedi mugat ÓS KŰSZÖN/ Kezeiket csókolom, /szeretettel/ hat meg se csókolsz веа? /ajka megrándul/ De... persze. / Odamegy anyjához, megcsókolja Pillanatig ráuarul, majd erővel elszakítja magát, s inául ajtó felé/. /aki igyekezett lánya szemébe nézni, s miután az nem sikerült neki, rémülten" szinte felkiált./ Bea ! /mar az ajtónál, de nem fordul тер/ Tessék anyu?! / megtörten/ Semmi... semmi / Bea №1/ Dórikam, szivem. ve hagyd el magad. T

re gyötörd magad fele leges rémképekkel. P jd rendbe hozok mindent, meglátod. / Megcsókolja felesége homlokát és kezét és Bea utan siet a jobboldali jtón át./ ./. s-