Útvesztőben; Q 5953

Mint népi ülnök a tárgyal sok során ez a 'Meggyőződésem csak. megerősödött, idd ig, amíg egy ember cselekedeteinek nem tudjuk a valódi okai, hiába ítéljük el, börtönözzük be, vagy mentjük fel, nem segítettünk rajta. Sőt, előfor­dult mar az is. hogy mivel nem tudtuk felkutatni a valódi o. jt, ártatlant Ítéltünk el bűnös ember helyett. /Őszinte barátsággal néz Szántóra/ No, Főorvos ur ! veressük .eg hat együtt azt . rejtett bajt, ami az ön 1 any at iiamoryné rózsadombi villájába Hajtotta. /fasuitan/ hinauja f oitbju. Teljesen szegény feleségemre hagytam a nevelését, aki amúgyis gyenge. Meg aztan... nz volt a szembetűnő baj. ne emellett kclieti még másnak 1 is lennie. Fiatalságunk zöme ugy uő fel, hogy szüleik el­foglalt dolgozók. £s mégis egészséges, tettreeész, egyre műveltebb emberekké válnak társadalmunkban. Csak elenyésző töredékük kallódik el, azonban ezeknél sem a szülők elfog» laltsága az'egyedüli ok. Hová jutna társadalmunk, ha minden lány, akinek elfoglaltak я szülei, ouszta időtöltésből az il yen Hámoryné-félékhez járna szórakozni^ Hzt э maga lánya sem tette, ezt már csak beismeri? /gyötrődve/ El s f-i tudom képzelni, hogy miért tette. Gond­talan élete, veit, igyekeztem mindennél ellátni... /félbeszakítja/ Ez még mindig csak a felszín. Hatoljon mélyebben u dolgok lényegébe, s akkor Megtalálja a való- . • sagot, Főorvos ur. Tio majori ei mindent uz életéről, ami ugv érzi, hogy valamilyen összefüggésben volt vagy lehe­tett a lányával, án majd se,piték kiegészíteni a történetet azokkal и taiiuViil.loiüásokKai, amelyeKet üti nem hallhatott, S akKör megkapjuk a teljes képet, ás ha akkor is gyilkosnak érzi magát, holnap magam szavazok -az elitéltetésére. Nem tudom mi szükség Vu и erre. л bűnös én vagyok, senki mas. Azt majd oit fiatjuk. Tea at kezdje el Főorvos ur. lia ragaszkodik nozza!... hiszen mar úgyis minden mindegy., /közben ocaijionyodott, "homály borul a terc.ure. Az elmondótt, megelevenedett népek ugy hatnak, mint amimor az emlékezet fénye kigyúl/ Szántó eleinte fásultan kezdi, később, ahogy a mult felelevenedik benne, egyre élénkebben/ Hit is mondhatnék Beáról? Olyan gyerek volt, mint a többi. Normálisan fejlődött, minden rendelienesség nőikül. Amikor eljött az ideje, emelgetni kezdte fr-iét, később feltérdelt, végül diadalmas arccal felállt. Olyan jólesően burkolózott be anyja babusgatáséba, mint minden más apróság. Hogy tudott örülni egy gumiállatnak, annak, hogy jár, hogy virágok nyíl­nak a kertben, hogy tudott örülni urnák, hogy él... Ragasz­kodó volt ás nagyon melegszívű. Xénes volt érákon át lesni a kertkapu ban, hogy jövök-e s bu megérkeztem, büszkén muto­gatta homokvárát, vagy egyéb müvét, amit л пар folyamán hészitett. Átölelt: j Le menj el még ipucika. . eséli valamit! Nap-nap után alig tudtam kiszakítani magam kapaszkodó, ma­rasztaló öleléséből. SoKszor. ha mar nagyon kimerültem a mun­kában, oda alltam a labor ablaka elé, hogy egy kicsit pihen­tesse... a szemeimet cs észrevétlenül figyeltem beat. ágy ilyen almaiommor áönb'eute,,. ra emlékszem, mennyire hasonlít bea az őűesaíiy jara. borba ülte tie a babait a füvön, szinházat ját­szott vei dit, vágj ismolcit. oZŐKe na jé volt, vidám kék szeme és «ho 6y ÍI«ioo s ruhajaPan а oaoak között hajladoiott, egészen olyan volt, mint bór«, régen, amiKor meglestem a kőmeritésen. .resztül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom