Nyugati szél; Q 5948

/Lollihoz lép* Két karjót megfogva, maga felé fordítja/ Kitalálod, hogy ciiért hoztam a virágot? Nelli: Te mindig szoktál*•• Laci: Nem io sejted? Igaz, nem éppen ma, de nemsokára*•• Nelli: A házassági évfordulónkra gondolsz? Laci: Igen*** Tudod, hétfőn Angliába utazom és kedden lesz*** Gondoltam, na®.« Akarod, hogy ma ünnepeljük meg? /Átkarolja Nollit/ Nelli: Menjünk el valahova? Laci: Kád bizom! Ahogy*• .ahogy te szeretnéd*•• /Nelli gyengéden kibontakozik Laci karjából/ ® Nelli: Kekem is mindegy* Mehetünk is, maradhatunk is; /Laci kicsit elverzti в türelmét/ Laci: Mi von voled? Nóra miatt*••? Igazán nom akartam*•• Vagy veled van valami? Dánt valami? /Nelli nem felel/ Igazán nem értelek* Vagy lehet, hogy csak nem akarlak megérteni*•• Hogy csak illúzióban élek immár nyolc éve**. Hogy hiába igyekezem közel férkőzni hozzád*•• Azt hiszem ez az igazság* Nyolc éven keresztül nem tettem mást, csak szüntelenül ámítottam magam* Igyekeztem elűzni а kétség minden formáját* Lehunytam a szemem. A fellegekben jártam, s beértem azzal, amennyivel szerelmed morzsáiból kegyesen megajándékoztál* Nelli: Részeg vagy? Ittál? Laci: Igen, belőled! Le ebből a kegyes áfiumból egyre több kell! Már nem tudok megelégedni a morzsákkal! -Ma már nem bédit el a puszta jelenléted! Ma már nem elégszem meg azzal, hogy csak én öleljelek! Neked io kell*.* Nelli: Hallgass! Ne ábrándito ki*.. Laci: A Nelli, nem hiszed el, hány ko serve a éjszakán néztelek ezorongó eziwel, ahogy ott aludtál mellettem és én meg-