Nyugati szél; Q 5948

Lecl: /Átöleli Nórát/ Nyugodj meg! He Ili alncc magánál! Mrs: 0« igazat beszél! «indonnek én vagyok az oka! Bellii Ne hagyjatok magamra! Félek egyedül... Led: Gyere, mindjárt jön Bálint. / Csengetnek./ «vár itt ic van! /Ajtót nyit •/ Bálint : Gservusz! Kezét csókolom! Sikerált pár porost ozakita­nom. « . Lael: Tessék, gyere... /Bellihez mennek, akié csukott szeme 1 fekszik a rökemlén./ Belli: Csengettek.•• Valaki jön! Bállat: /Belli шШ ül./ Igen, én jöttem! Megismert /Belli bágyadtan a férfire néz. Sokéig fürké­szi Bálint areát, aztán lassan ingetJa fejét./ Belli: Bee tudom.•• Fáradt vagyok. Bálint: Talán egy kicsit hagyjatok magunkra. /Bóra és Led az előszobába mennek. A színpad elfordul. Belli és Bálint mm láthatók./ Lóra : /Nekidől a falnak./ Bzórayen néz ki szegény. Mennyi mindenen mehetett keresztül, hogy igy tönkrement. Lael: Valami Jimet és... és Pétertemlegeti. Azt képzeli, hogy én Péter vagyok, meg hegy Péter megölte ezt a Jimet, és aztán a is valaki.•• Nóra: ő, led, ez borzasztó lehetett! Ha vcldban igaz, м esóááloia, hogy az agya megbomlott. /A kezébe temetve arcát, zokog. Lael átfogja & vállát./ Bem szabadott volna gyengének lennem. Kiért is hittem, hogy te mag én... hogy 6 örökre ottmaradt! л... én rontottam el mindent! Lad: «salben nam vagy hibás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom