Emilia levelei; Q 5946
- 62. ZSÓFI NÉNI : /megüti kőzve ./ Megszűnik?.. .Hát azt maga hunnan tuggya? TIBOR: / зzembe ke rü1 Zsófi nénivel,komolyan./ A római pápától. ZSÓFI NÉNI: /élénké п./ Ugyan....Hát hol beszélt maga a római pápával? TIROF j/továbbre is komolykodva,de tréfásan./ Hát hol lehet beszélni a római pápával?...Rómában. ZSÓFI N' ni: /hit etlenkedve./ Hét hol járt volna maga Rómában? 1' IROR : Szó val az most nem fontos.Az a fő,hogy megszűnik, ZSÓFI NÉKI я ág hogy megszűnik?...De mondja csak,tán a háztájit csak meghagyják и eg azt a kis öregségit? TIBQR /feját csóválva./ zt aztán nem tudom...De a régi cselédemberek majd megint megfogják az eke szarvát. ZSÓFI NÁ NI: /gyors be száddal, lendülettel./ Hogy eke szarvát megfogik?,.. Hát hall ja,olyan isten aztán nincs,a; i -ízeket még egyszer ráveszi,hogy ^egfogik,mikor ott a traktor meg a kombájn. TIBOR: /ismét Zsófi néni háta mögé kerül, atyi bácsinak integetve./ Na // látja,hát osak azért mondom. ZSÓFI NÁNI: Aiborra néz,majd az igazgatóra./ Szóval maguk csak ijeszgetni akarnak engöra?...Lég jó,hogy el nem hiszem...Mer hát csak nem hagynak szóhoz jutni,hogy almondjam,miért gyüttem. MATYI BÁCSI : Hát ki vele gyorsan,Zsófi néném! ZhOFI N:-;NI : hogy Uz4nt a kistanitónő, aki nála л lasik. MATYI BÁCSI :Ftnilia? ZSÓFI N NI : Igen a...Mer hogy reggelre letaposták ám a garázda embörek a gyönyörű szép kardvirág jaimat ,aisiraz ablak alatt nyilott ./Szemrehányóan néz Tiborra./ TIBOR : /türelmetlenül./ Mit mondott ?.. .Mit üzent ?.. .Mond ja már! ZSÓFI N N I:Jaj lelkem...Alig lehetett annas ma a szavát venni...Olyan halovány volt az arca fmint annak,aki halni készül. TIBOR : Hát még sem üzent semmit? ZSÓFI NÉNI :Mér hogyne üzent volna...dehát csak nem hagyják,hogy elmondjam...Mer aszondi,mondja meg Zsófi nénénm az igazgató bácsinak,hogy azon-
