Verginia; Q 5945

- 4o ­Lélia : Appius : Lélia í Appius t Lélia : Appius î Léila« Appius : És aa igaz © kereslet t Verginiát visszanyerte ­Az igazi apa Marcus / , Nem tehetek róla nincs más ut • Nem ón vagyok itt a vádló > Más a panaszos inán a vádló • De maga tette az egészet ­Maga a szerző je az ügynek « Sajnálom az unokámat > Szörnyen fáj az a gyalázat • Megadom a méltó választ i Decemvir ur nemsokára ­Megy © mélységbe mint a nagyapja, Az ő utján halad a bukásba. Nem engedem az emlékét Kikérem sértő beszédét t Ke jöjjön a szinem elé i Unokám se jöru^ szine elé « De ő igen Jöjjön is már • Ne zavarjon többé asszonyság.' Mig maga zavar ,én is zavarom t Egy az éle 1МЦszívesen adom • Adja e maga szivosen ? használja fejét rendesen • Sajnálnám <na legördülne . A nagyokat nem irigylem­Ma itt vannak (Holnap ott lenn, A fekete mély gödörben ­Ne legyen oly^kegyetlen > Magának is ugy fizetnek­Vérért vért vszégyénért szégyennel, Kosznak lenni nem érdemes ­Most kimegyek és cselekszem » Fiamat értesijtëtem • VJb Küldje az unokáját,beszélek vele • Igyütt decomvirek tárgyalunk ebben Nyelje el magukat a földnek mélye ! Ne legyen nyugalmuk a hádeszben • Ilyenek e plebejusok * Céltáblájuk a patríciusok -

Next

/
Oldalképek
Tartalom