Pokoljárás; Q 5944

Dán

: /kiszól a műtőbe vezető ajtón/ Hallá! Kocsit! Л kettest ás a jrágyír négyest vihetik. Exitáltak. /А hármas ágyon felkönyököl egy beteg. A begördülő kocsikat nézi, amelyekre a 2.ás a 4. számú ágy betegeit felteszik./ Dán

: /amint, egyed"! mered a szökevénnyel/ / kettes ágyra! Gyorsan! /ruhát dob oda, az ismeretlen felveszi/ Ha vizit tiön

f huzza magára a pokrócot! Aludjék! De... sajnálom... itt talán még rosszabb, mint odakint. /Kint, az Íróasztal mögötti ajtón tul mozgás. Aztán kivágódik az ajté, Ingei megjelenik a háttérben, Mellette kórlapokkal az alorvosa/ Engel

: /az e<~ves ágyhoz lép/ "'ensio'

7 Dán

: Tegnap este éta negyven. Engel : Pulzéte? Dán

: Alig mérhető. Engel : Folytassuk! Г/а még egy kezelést kap! 'llitsn be a magzatokra. Ennek biztosan ikrei vannak. Két helyen hallottam a szivhangokat. Dán

f /leejti a kórlapokat, amiket az előbb az Íróasztalról a kezébe vett. Lassan, óvatosan/ További sugárzást a gravida nem bir el. Alig von pulzusa. Nem birja megszülni az ikreit. Kolléga ur pedig nyilván le akarja vezetni a szülését, hogy megvizsgálhassa a magzatokat. Engel : /ránéz Dánra, ^élig eszelős, félig vadállati/ Ha még egyet e^bir, sokkal jobban használhatom. TTárom órára tessék beállítani! Most háromnegyedjhárom /az óráját nézi/Majd átmegy a ?. ágyhoz, a nélkül, hogy a takarót felemelné/ Változatlan? Dán

: /szorongva Igen. Engel.

: Estére exitál. El lehet vitetni. Dán

: Bocsánat! Kérhetek val-mit? /most születik az ötlete/ Arra gyűjtöm az anyagot, hogy az agykérgen milyen elváltozást okoznak a gamm

asugarak. Ha a kettest már nem használhatja, engedje még néhány napig tanulmányoznom. Engel

: /érzéketlenül/ Nem soká lesz módja. De tessék...tessék! /Átmegy a 3. ágyhoz. A beteg felül és megszólítja./ A 3. beteg

: Kérem, én vállalom a nő helyett...Tessék engem vizsgálni a sugárzás alatt !... Iker vagvok... Engel

: /hidegen/ Maga is megkap mindent, ami kell. /Dánhoz/ A gravida állapotáról majd jelentést kérek! Jénapot! / i./ Dán

: / a 3.-as felé fordul. Nézi, közelebb megy, megáll az ágy mellett./ Miért vállalta? Csak felhívja a figyelmet, magára. És a nőnek sem használ... annál inkább kivégzi. A 3.-as

: Nem bánom... nem tehetek róla! Olyan iszonyú ez a gonoszság, hogy legalább szándékban történjék valami jé! Látja... ezek is, szegények / a betegekre mutat/ a kínzás meg a gyötrelem nemcsak a kinzőt, hanem a kínzott

at is eltorzitja. Dán

: Ez nem mindig igaz. Maga is képes volt rá, hogy felajánlja magát. A 3.-as

:Az más! n művész vagyok. Egy művész pedig óhatatlanul eljut oda, hogv vállalnia kell, amit hirdetett. Dán

: "Hirdetett"? Mivel? Erkölcsről van szó! A 3.-as

: Arról. Esztétikáról, vagyis etikáról. A TK, szimfónia talán nem etikus mü? Dán

: Maga most gúnyolódik?! Nézzen körül, ember! Ttt mer az örömédáról beszélni? Itt? És tiz perc múlva rá kell tennem ma-