Derékig földbe ásva; Q 5942

- 115 Ja j j-ja j-a ja-joj Egyetlen lány OBI IS ellenem lett nyelvét sem ertem már, ugy kiáltoz. Minden tekintete éremütés, megölne, he tudna óriás gyűlöletével. Nem gyülölöm.csak féltem magát, az én félelmem is zabolát len. Féltesz engem? Csak nem? Hallottátok? E^ órával ezelőtt nem féltettél, amikor léhűtő urad megalázott?! Fellökött védtelen öregasszonyt s nem akadt egy - falu gyáva népe között, - köztük a lányom, ki kezét nyújtsa, felemeljen. /üjre sirni kezd. Angéla a lirai asszonyi gyengeség és a legnagyobb akarati intenzitás között mozog./ Mi a bünömV Hogy nem tudom vergődésedet eltűrni összeroppan

tott fogaimmal? Van-e nőstény, legyen ez gyönge madár, vérengző vadállat, ki kölyke tőrbeesését tehetetlen Ítélje s szét ne tépje foggal, körömmel a vermet, ha kell a vermet rejtő gonosz erdőt, ez egész világot, 1© ne tépje a csilâagokat kétségbeesésben?I Mi a bűnöm?