Derékig földbe ásva; Q 5942

- во ­Ellentétei tudunk lenni önmagunknak valamennyien egy-egy pillanatra. Tulnótt rajtunk e szép találkozás. ...De félek, te nemesek testvért vártál bennem. TestvérÉint. Tisztán emlékezem most már, nekem is maekósipkám volt barna bőr... mint imént a kisfiúnak...lehet /Hidegen/ Tán nem késő még, próbálj megváltozni: emelkedj tel emlékeiden, a használt autógumikon, kobakodon. /Egy pillanatra ellágyul./ Bár igaz...hajnalban még engem is édes emlékek rajzottak körül... Most pedig szólok anyánknak: megérkezett в fia. Örül majd. /Lrzi,hogy elvesztette Annát,/ Anna • /Visszafordul/ Baráti szívességként azt tedd meg legalább, hogy apánk haláláról pontosan kikérdezed. /Nem tudja legyőzni izgatottságát./ Elet-fontosságú ez. Döntő lehet в perben, hogy mit vall neked. Azután...énekeltesd el vele kedvenc dalát. /А fény Angélái«, Mátéra lassen erősödik. Újra megfognlmezódik az egész színpadkép. Orbán mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom