Derékig földbe ásva; Q 5942

- 15 Lesr még pár meglepetés ezen a többszörös Ünnepen. Mem sajnálod szegény férjedet? Nem, Lenért... ü sem kogyel/nez пек

«u, sem e népnek, sem ша ganék. Tart je a zefclát: ez esze isten ostoré. Végtat, zabolátlan lovagolj« e nép gyávaságét, ostorhoz szokott eunylsígát. vakszorgrImát. Kern ért, ha megáll egy pilla natrc. /Kislányoseri felugrik/ Nézd, vizä, ez akácot felőli uton jönnek már a sttorosok, körhintánok. Й» anyádat? /Idegesen/ út nem. őt' egyáltalán... Jó hecc, végignézed a saját halálodat /álgondolkodve/ Apám halála utáni órát élem végig. Nem akarlak megbántani vele, de anyád akkor jobban jajgatott. Láttam azt is. kint volt e parton a mi felünk. Férfi, asszony, gyerek hangosan sirt, megvert pogány sereg a viz felett, /Öregesen sirni kezd/