Az örökség; Q 5940

PÉTKR — dohosén «— Ki mondta, hogy nincsen? Vedd tudocaásul, nékünk is van anyánk! JUDIT Nincsen, altkor nem hagyna magunkra» • • • Ш a Kati mam Ja már яокзвог mondta, bogy ti cseg-ny gyerekek, leg»Xdbb mont ienno itt as anyátok, do 6 még ilyenkor io..." do &omm értettem, ho ;y faág ait stood* — Péterre née — fond, miért nincsen nekünk? Шш gyáruknak van éppen nekünk ni«sen? I Pár? Ш Már mondtam, iiogy nek nk le van anyánk ós kéös! JUDIT ozinte ez monkéröen Akkor álért nincs velünk, miért á. n ne« E» lett nk! Mán gyereket item hagy az anyukája о ye¥ül, amikor olyan еасшуео boœoôsnak, lövöldöznek, hamm ott van sollette, vigyáa rá és féiti. — kin szünet <— Perese, ha apa atgjcn, aklxr már nem lent olyan rooms és mm fogok félni, do addig eu olyan borzasztó — ezünet — Ast mondod van aayunkánk, de akkor hol van, miért nincs velünk? PÉT S — tudja, iiöjy uesudniaiegs kell — Azért, aart«** mert neki el kellett «tenni* vidékre, na! értsd már megí Beteg a papája* ÜMCOkixi hasajön, lehet, hogy már ixolaap — félre; i.eoerüen — Azt n újra elmegy és elrabol mindenünket* i«uj, micsoda ocsmány világot élünk! dn, lopok, rabolok, amennyit csak mm ezogyellek, de с ak másokat fooutok ki* De d!«** minket« JUDIT — ujjongva, derűsen — UJuJ, akkor -ár nekünk is nagyon Jó loa» ugye Pétarkón? Jaj én ugy fogok örülni és Ígérem nagyon J6 lea&ek és már nem le fogok félni, linsen nem lessünk többé egyedül* Nem kell félnünk a kor sem, ha lövöldöznek óo ilyen szörnyen bombáznak. Pét r ösos szorított szájjal hallgatja húgát, majd uirteien föláll, hátára lenditi a hátizsákot, megfogja Jutka ideáét ШйХТШ No, Jobb, ha olmegyünh haza* Kl a euinröl