Hévízi villa; Q 5939

58 О о Péter: Pusztay: Péter: Kováos: Pusztay: Kovács: Pusztay: Kovács : Puaztay: Kovács : Pusztay: Pusztayné: Pusztay: Van, van. A szerelemMilyen megnyugtató, ha szólsz, fiamValóban szereted? Valóban. Azt mondta, hogy megkéri a lányod kezét Én elleneztem - és ezért vo yunk itt. Megsértett, összeszidjam, elrohant, Kerestem és aggódtam is, Hogy önmagában, kárt csinál, De rátalált amItt- itt rátaláltál? Igen s csak ennyi az egész&B nincsen semai más? Hince egyenlőre ninoaNo, ez mór szép históriaApa í'iáváL kerget ődzik, Mert a fiu szerelmes, Aztán átjönnek megbeszólni A lányhoz és az anyjához - nem cifra ez? Szokatlan - itt vagyunk, De ha nehodedre esik Eltűrni minket, már megyünk Hová mennétek- most, mikor tudom, Hogy ki és mit akaiv Asszony, te mit akarsz? Be légy Ízléstelen! Nyugodtan mondd el, nem lesz csúfosabb Ez a beszélgetés, ha pár őszinte szó Csöppen belé - Az asszonyok Mind egyformák - Azt a nagy vétküket, Hogy megszulet ek,ugy vezekelik,